Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

68 226. szám. a koronakövetelést abban a pénznemben és összegben kell betudni, amelyben a koronakövetelést a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak a szem­benálló Hivatal (Hivatalok) javára írta. A koronakövetelés fejében a magyar Hivatal javára írt összegnek a tartozást meghaladó részösszege azonban a trianoni békeszerződés 231. cikkének d) pontjában meghatározott árfolyamon ' hazai országos pénznemre számítandó át és ebben folyósítandó a magyar hitelező javára. 17. §. Magyar hitelezőnek a trianoni békeszerződés 231. cikke 1. vagy 2. pontja alá eső, eredetileg oly állam pénznemére szóló követelése, amely állam a világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchiával szövetségben volt, és amely követelést a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak a szembenálló Hivatal javára írt, az eredeti pénznemnek a jóváírás napján jegyzett közép­árfolyamán (5. §.) készpénzben, hazai országos pénznemben fizetendő ki a magyar hitelezőnek. A 16. §. utolsó mondata ide is szól. 5. Megbízási és hasonló jogviszonyok. . 18. §. A belső elszámolás szempontjából adósnak vagy hitelezőnek rendszerint azt kell tekinteni, aki a nemzetközi elszámolásban adósként vagy hitelező­ként szerepel. Ha azonban az ügyfél megbízási viszonyból kifolyólag, vagy egyébként harmadik személy érdekében, vagy számlájára járt el, és az érdekelt har­madik személyt megnevezi, akkor az utóbbi beleegyezése esetében az elszámo­lás közvetlenül vele történhetik. Mindazonáltal, ha az ilyen közvetlen elszá­molás az érdekelt harmadik személy jogviszonyaival vagy személyes körül­ményeivel kapcsolatos valamely okból az államkincstárra lényegesen kedve­zőtlenebb volna, mintha az elszámolás a nemzetközi elszámolásban szereplő féllel szemben történnék, akkor a harmadik személy bevonását mellőzni lehet. A nemzetközi elszámolásban szereplő ügyfélnek a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatallal szemben fenálló kötelezettségét az előző bekezdés szerint esetleg történő közvetlen elszámolás nem szünteti meg. 6. Az elszámolt külföldi követelések érvényesítése, 19. §. Az a követelés, amelyet a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal valamely szembenálló Hivatal javára írt, a m. kir. államkincstárra száll át ; ugyancsak a m. kir. államkincstárra száll át a követelés biztosítására szol­gáló jelzálogjog, kézizálogjog és az adós kezese ellen fennálló követelés is; ezeknek a jogoknak a gyakorlása körül a m. kir. államkincstárt a m. kir. Felülvizsgáló ós Kiegyenlítő Hivatal képviseli. Az előbbi bekezdésben meghatározott követelést a magyar adós csődjé­ben (kényszerfelszámolásában) vagy a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom