Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról
68 226. szám. a koronakövetelést abban a pénznemben és összegben kell betudni, amelyben a koronakövetelést a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak a szembenálló Hivatal (Hivatalok) javára írta. A koronakövetelés fejében a magyar Hivatal javára írt összegnek a tartozást meghaladó részösszege azonban a trianoni békeszerződés 231. cikkének d) pontjában meghatározott árfolyamon ' hazai országos pénznemre számítandó át és ebben folyósítandó a magyar hitelező javára. 17. §. Magyar hitelezőnek a trianoni békeszerződés 231. cikke 1. vagy 2. pontja alá eső, eredetileg oly állam pénznemére szóló követelése, amely állam a világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchiával szövetségben volt, és amely követelést a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak a szembenálló Hivatal javára írt, az eredeti pénznemnek a jóváírás napján jegyzett középárfolyamán (5. §.) készpénzben, hazai országos pénznemben fizetendő ki a magyar hitelezőnek. A 16. §. utolsó mondata ide is szól. 5. Megbízási és hasonló jogviszonyok. . 18. §. A belső elszámolás szempontjából adósnak vagy hitelezőnek rendszerint azt kell tekinteni, aki a nemzetközi elszámolásban adósként vagy hitelezőként szerepel. Ha azonban az ügyfél megbízási viszonyból kifolyólag, vagy egyébként harmadik személy érdekében, vagy számlájára járt el, és az érdekelt harmadik személyt megnevezi, akkor az utóbbi beleegyezése esetében az elszámolás közvetlenül vele történhetik. Mindazonáltal, ha az ilyen közvetlen elszámolás az érdekelt harmadik személy jogviszonyaival vagy személyes körülményeivel kapcsolatos valamely okból az államkincstárra lényegesen kedvezőtlenebb volna, mintha az elszámolás a nemzetközi elszámolásban szereplő féllel szemben történnék, akkor a harmadik személy bevonását mellőzni lehet. A nemzetközi elszámolásban szereplő ügyfélnek a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatallal szemben fenálló kötelezettségét az előző bekezdés szerint esetleg történő közvetlen elszámolás nem szünteti meg. 6. Az elszámolt külföldi követelések érvényesítése, 19. §. Az a követelés, amelyet a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal valamely szembenálló Hivatal javára írt, a m. kir. államkincstárra száll át ; ugyancsak a m. kir. államkincstárra száll át a követelés biztosítására szolgáló jelzálogjog, kézizálogjog és az adós kezese ellen fennálló követelés is; ezeknek a jogoknak a gyakorlása körül a m. kir. államkincstárt a m. kir. Felülvizsgáló ós Kiegyenlítő Hivatal képviseli. Az előbbi bekezdésben meghatározott követelést a magyar adós csődjében (kényszerfelszámolásában) vagy a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás