Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-224. A m. kir. közélelmezésügyi miniszter jelentése arról, hogy mely malmok és milyen feltételek mellett dolgozták fel az őrlési adótörvény alapján összegyűjtött gabonát, továbbá mily módon használtatott fel a begyűjtött árpa, zab, tengeri, tatárka és ocsú, végül pedig arról, hogy a kormány élt-e az 1921:XXXIX. törvénycikk 14. §-ában foglalt valamely felhatalmazással

18 224. szám. Ha az egymásközti tárgyalások egyöntetű megállapodásra nem vezetnének, a döntés jogát magamnak tartom fenn. Épp így a város, illetve járás területén működő vámmalmoknak kell saját elhatározásukkal a városra, illetve a járásra eső kontingenst, az egyes malom váll álatok között az összes körülmények beható, mérlegelésével szétosztani. Ezeket a tárgyalásokat a t. Címnek kell a vármegyei Molnárszövétség bevonásával irányítania. Ugy a Gr. 0. K.-nak, mint a Futurának kireudeltségei, valamint az összes hatóságok kötelesek a

v t. Cím kiküldötteinek, valamint az egye* molnárszövetségeknek az összes vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátani s az Egyesületet a kontingens biztosítására irányuló törekvésében teljes erővel támogatni. Amennyiben az érdekelt malomvállal átok az egyesek által vállalandó kontingens nagyságában megegyezni nem tudnának, a kivetés a a vármegyénként szervezett kivetőbizottság elé kerül. A kivetőbizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, tagjai a törvényhatósági és r. t. városi közélelmezsi hivatal vezetője, a járás főszolgabírója, a város polgármestere, (saját járását, illetve városát illetőleg) a G. 0. K. megyei kirendeltségének vezetője, az Orszíigos Molnáregyesületnek és a Vármegyei Molnárszövetségnek két-két tagja. Előadója az Országos Molnáregj^esület egyik kiküldöttje. A bizottság nyilvános ülésen határoz s arra az összes érdekeit malomvállalatokat meghívja. Az a malomtulajdonos, illetve bérlő, aki az előzetes tárgyalások során a reá eső kontingenst elfogadni nem volt hajlandó, jogosult észrevételeit és indokait a kivetőbizottsághoz írásban bejelenteni, vagy azokat a tárg3^aláson élőszóval előadni. A tárgyalásról való elmaradása azonban annak lefolytatását és a reá eső kontingens megállapítását nem gátolja, A kivetőbizottság határozatát szótöbbséggel hozza, azt nyomban kihirdeti és az egyes vámmalmokkal írásban is közli. A határozat azonban csak azt a kijelentést tartalmazhatja, hogy a bizottság az illető malomra eső kontingest az összes körülmények mérlegelésésével legjobb belátása szerint ennyi és ennyi mótermázsában állapítja meg. Bár a határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs, a határozat kötelezettséget nem állapít meg, vagyis nem kötelezheti az illető malom vállalatot arra, hogy a reá, hozzájárulása nélkül kivetett kontingens beszolgáltatására magánjogi kötelezettséget vállaljon, csak végérvényesen megszabja azt az egyéni kontingenst, melynek szabad akaratból törtónt elvállalása esetén az illető malomvállalat a kontingens beszolgáltatására kötelezettséget vállaló u» n. szabad malmok részére biztosított előnyöket élvezheti. 7. A szabad, malommal szemben, minthogy itt az ellenőrzést az általa vattait és kellő biztosítókkal garantált magánjogi kötelezettség pó tolj a, az őrlési tanúsítványok kötelező használatán alapuló malomellenőrzési rendszer alkalmazást nem nyer mindaddig, míg vállalt kötelezettségének ő' maga, vag}^ az érte az alábbiakban telelőssóget vállaló többi malom vállalat eleget tesz. ./Az a malom vállalat, mely a kivető bizottság által a reá kivetett kontingenst eltogadni nem hajlandó, vagy az általa elfogadott kontingens beszolgáltatására vonatkozó kötelező okiratot ki nem állítja (10. pont), továbbra is ellenőrzés alatt maiad és vagy csak Őrlési tanúsítvánnyal vállalhat őrlést, darálást, hántolást vagy másnemű feldolgozást vagy állandó ellenőr kiküldetése útján fogom a tényleg átvett vámgabona beszolgáltatását ellenőriztetni. —