Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-227. A m. kir. miniszterelnök jelentése a Csepelsziget északnyugati részén létesítendő nemzetközi szabad kikötő megépítése és hasznosítása tárgyában

227. szám. 107 végül oly árúk, amelyek külföldről azzal a céllal hozattak be a szabad zónába, hogy a szabad zónán belül elfogyasztassanak, ugyanolyan vámoknak és adóknak lesznek alávetve, mintha ugyanezen célból a vámterület bármely más részébe vitték volna be azokat. A. külföldről érkező árúk, melyeknek az a rendeltetésük, hogy a vámmentes zónába feldolgoztassanak ós onnan külföldre ismét kivitessenek, mindennemű vámilleték alól mentesek. B. A vízi forgalom céljait szolgáló szabad zóna fogalmába nem értendők bele sem a vámhivatali raktárak, sem azok a vámraktárak, amelyek oly célból engedélyeztettek, vagy fognak engedélyeztetni, hogy bennük az árúk a mindenkori vámszabályoknak megfelelően vámmentesen beraktároztassanak ós kezeltessenek ; utóbbiakra nézve azonban mégis az alábbi megszorítások lesznek alkalmazandók : a) a Ferenc. József-hídtól a Weiss Manfréd-gyár csepeli telepének északi határáig terjedő Duna-szakasz mindkét partján, úgyszintén a soroksári Dnnaág ama szakaszának mindkét partján, amely a gubacsi hídtól északra esik, vámmentességet élvező olyan közraktárak létesítésére vagy üzemben való tartására, amelynek a vízi forgalommal kapcsolatban vannak, engedély nem fog adatni. Közraktár alatt oly tárházak vagy raktárak értendők, amelyekben a tárház vagy raktár tulajdonosának tulajdonát nem képező árúk helyeztetnek el és raktároztatnak be. Eme megszorítás nem érinti a budapesti közraktári vállalat részére máiengedélyezett azon vámraktárakat, amelyek a jelen engedélyokirathoz csatolt jegyzékben fel vannak sorolva, vagy amelyek a vámmentes kikötő engedélyének egész időtartama alatt ezek helyébe létesíttetnének azon feltétel alatt, hogy e raktárak összbefogadó képessége — 1000 kilogrammos tonnákat értve — nem haladhatja meg a mellékelt jegyzékben szereplő raktárak befogadó-képességét ; b) a Dunának vagy a soroksári Dunaágnak a fenti 3. pont a), bekezdésében megjelölt szakaszain a hajózási társaságoknak joguk lesz arra, hogy a nekik már engedélyezett és a jelen engedélyokirathoz csatolt jegyzékben felsorolt 2570 (kettőezerötszázhetven) tonna befogadó-képességű raktáraikön felül újabb vámraktárak létesítésére kór jenek engedélyt, azzal a megszorítással azonban, hogy az új raktárak befogadó-képessége hajózási társaságonként nem lehet nagyobb 500 (ötszáz) tonnánál, továbbá, hogy valamennyi hajózási vállalat ríj vámraktárainak tárolóképessege együttesen nem haladhatja meg a 3000 (háromezer) tonnát ; c) a m. kir. államvasutak egy legfeljebb 600 (hatszáz) tonna befogadóképességű vámraktárt fognak létesíthetni abból a célból, hogy oda beraktároztathassanak azoknak a hajózási társaságoknak az árúi, amelyek a Dunának vagy a soroksári Dunaágnak fentebb megjelölt szakaszán saját vámraktárakkal nem bírnak. A hajózási társaságoknak vagy a m. kir. államvasutaknak a fenti b) és c) pontokban foglalt rendelkezések értelmében adott új vámraktárak engedélyei szükségképen nem szűnnek meg a vámmentes kikötő üzembehelyezésekor. A kikötő üzembehetyezésónek időpontjától kezdve azonban már csak az esetben adhatók vámmentes raktárak létesítésére újabb engedélyek, ha a hajózási társaságok és am. kir. államvasutak új vámraktárainak befogadóképessége a már meglevő vámraktárak 2570 (kettőezerötszázhetven) tonnát kitevő befogadó-képességével együtt a Dunának ós a soroksári Dunaágnak fentebb meghatározott szakaszán nem haladja meg a 4500 (négyezerötszáz) tonna összbefogadóképességet. 14,