Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226. szám. 91 talmát módosíhatja, ha a szerződós fenntartása az adós részére aránytalan veszteséget jelentene, vagy ha azok a körülmények, amelyekre való tekintettel a szerződés létesült, a békeszerződós következtében többé fenn nem állanak. N A bíróság köteles ítéleténél mindkét fél érdekeit figyelembe venni és egymással szemben lemérlegelni. A német jogi bírók ezt az ítéletet jellegzetesen » Gestaltungsurteil«-nak nevezik, mert a író a kötelem tartalmát mintegy újjá alkotja. Az osztrák Vorkriegsschuldengesetz 48. §-a szerint abban az esetben, ha a belföldi valutakövetelés hitelezője viszont a maga részéről valamely ellenséges hitelezőnek adósa, és ha a belföldi hitelező a saját külföldi tartozása tekintetében, amely az ő követelésével gazdasági összefüggésben áll, engedményt vagy halasztást élvez, köteles ennek az előnyeiben a saját adósát arányiagosan részesíteni. Kétségtelenül méltányos, hogy az a magyar adós, aki valutatartozása tekintetében a jelen Tj. vagy a hitelezővel létesített egyesseg alapján fizetési halasztásban, vagy más kedvezményben részesül, ebben a kedvezményben aránylag részesítse az olyan magyar adósát, akinek a tartozása gazdaságilag összefügg a magyar hitelező külföldi valutatartozásával. Ezek az esetek különösen az u. n. rembours-hiteléknél fognak felmerülni. Viszont ki kell mondani azt is, hogy ilyen esetekben a közvetett adós ugyanúgy köteles teljesíteni, ahogy erre az ő hitelezője: a közvetlen adósa Tj. szerint, vagy a külföldi hitelezővel létesített, ennél kedvezőbb egyesseg szerint kötelezve van. A 37. §-hoz. Ez a §. a 36. §-ban körülírt eset reciprok esetét szabályozza; ha a Hivatal közvetlen hitelezője az elszámolt követelés tárgyával harmadik személynek tartozik, akkor ez az utóbbi: a közvetett hitelező a maga adósától is csak annyit ós úgy követelhet, amennyit és amily módozatok mellett ez a követelés fejében a Hivataltól a Tj. értelmében kap. A 38. §-hoz. Erre az intézkedésre azért van szükség, mert a Tj.-ban szabályozott esetekben a 22. §. szerint a m. kir. Felülvizsgáló a Kiegyenlítő Hivatal jár eL hacsak a Tj. másként nem intézkedik; már pedig a 36—37. §§-okban szabályozott esetek a rendes bírói útra tartandók fenn. A 39. §-hoz. A magyar követelések és igények bejelentését célszerű lesz záros határidőhöz kötni, sőt ezt a clearing lebonyolítása érdekében a szembenálló Hivatalok is követelhetik tőlünk; ezért a bejelentés elmulasztásához hathatós szankciót is kell tűznünk. A 40. §-hoz. A belső elszámolással kapcsolatos vagy azt érintő egyes kérdéseket már egyes korábbi törvényeink szabályozták. Félreértések megelőzése • céljából a 12*