Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
194. szám. 93 36. sz. me Munkaviszálystatisztika. nyilv. sorszám. Kérdőív a vasúti vagy hajózási üzemekben előfordult sztrájkokról és munkából való kizárásokról. (Ez a kérdőív úgy az alkalmazottak részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adatainak feltüntetésére szolgál, az egyes kérdőpontokból tehát a fennforgó esethez képest a fenti két fogalommegjelölés egyikét törölni tartozik.) A vasúti és hajózási vállalatok melléküzemeiben (fűtőházi munka, raktározás stb.) előforduló munkamegszüntetéseket, minthogy ezek a közlekedés folytonosságát veszélyeztetik, szintén be kell jelenteni s róluk kérdőívet kell kiállítani. 1. A közlekedési vállalat megnevezése. Tulajdonos vagy cég megnevezése: _ 2. Az üzemág megnevezése : _ _ ? _ _ *_. (Az üzemágat tüzetesen kell megjelölni, pl. körforgalmú helyközi vasút, korlátolt körforgalmú iparvasút, bányavasút, közúti vasút, hajózási vállalat, omnibusz, autóbusz, bérgépkocsi vállalat, bérkocsi vállalat stb.) ..-.;.' (Abban az esetben, ha valamely üzemnek csak egy ága lép sztrájkba [záratik ki a munkából], ezt a körülményt is fel kell tüntetni pl. : pályafenntartási munkások, hajórakodószemélyzet stb.) 3. A vállalat székhelye: község (város)*.. _ „.utca ._, „i házszám __ 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több vállalatra, üzemre vagy telepre terjedt ki, annak a vállalatnak, üzemnek vagy telepnek megnevezése, melyen a viszály kezdetét vette : 5. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett üzemek, telepek száma: Ebből ugyanazon községben (városban) _. más községben (városban) -„._.__—-; 1. Az utóbbi községek (városok) felsorolása : __ . 6. A sztrájk (munkából való kizárás) helyén hány ugyanabba az üzemágba tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató vállalat, üzem, telep volt, melyre a munkaviszály nem terjedt ki? 7. a) A munka beszüntetésének első napja ._ _.év ._.___hó ? _.._.n, b) A teljes munkábaállás első napja év _:"._ ,___ hó ._.._.n. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak [záratnak ki a munkából], azt a napot kell tekinteni, amelyen a sztrájk által érintett első üzem [telep] munkásai abbahagyják a munkát ; utolsónak pedig azt a napot kell venni, amelyen már az összes üzemek [tehát a legtovább viszályban álló is] a sztrájk [kizárás] előtti munkateljesítményt legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.)
