Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

134. szám, B7 f

3S, sz. 'trtellêklet. Munkaviszálystatisztika, „nyilv. sorszám. Kérdőív a bányászati (bánya- vagy ko hó vállalati) sztrájkokról és munkából való kizárásokról. (Ez a kérdőív úgy a munkások részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adataittak feltüntetésére szolgál, MZ adatokat szolgáltató tehát az egyes kérdőpontokból a fenti két fogalommegjelölés egyikét törölni tartozik.) 1. A bányavállalat megnevezése. Tulajdonos vagy cég megnevezése: .____.__.. '____: .__• ^.„. 2. A bányaművelési (kohászati) ág megnevezése :. ^___ . _ __._ (A bányászati (kohászati) ágat tüzetesen kell megjelölni, pl : barnaszénbányamű, vasolvasztómű, antimonkohó stb. Abban az esetben, ha valamely műnek csak egyik üzemága vagy segédműve lép sztrájkba (záratik ki a munkából), ezt a körülményt is fel kell tüntetni, pl. szénbányamű briquette osztálya, fémbanya előkészítő művek stb.). 3. A bányatelep helye (vállalat székhelye):...- község (város) _*.. ,f. utca.... házszám. 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több bányatelepre terjedt ki, annak a telepnek a megnevezése, amelyen a viszály kezdetét vette: ... _ „„__ 5. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett bányaművek (kohóművek) száma :—... u. Ebből ugyanazon községben (városban) ..„-. más községben (városban) * __. Az utóbbi községek (városok) felsorolása: . ._

; : 6. ,A sztrájk (munkából való kizárás) helyén hány ugyanabba a bányászati vagy kohászati ág körébe tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató telep volt, melyre a munkaviszály nem terjed ki? -.._.., *._„ _ _ „._«. . 7. a) A munka megszüntetésének első napja „ év _._,. hó —... h. b) A teljes munkába állás első napja év ,*.— hó i

_. n. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak (záratnak ki a munkából), azt a napot kell tekinteni, amelyen a sztrájk által érintett első üzem (telep) munkásai abbahagyják a munkát ; utolsónak pedig azt a napot kell venni, amelyen már az összes üzemek (tehát a legtovább viszályban álló is) a sztrájk (kizárás) előtti munkateljesítményt legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.) 8. a) Idézett-e elő a sztrájk (munkából való kizárás) teljes üzembeszüntetést? b) Ha igen, a teljes üzembeszüntetés kezdete , év ,.__hó n vége .. r

_. év ~..* _..^.hó n. (Teljes üzembeszüntetésnek azt kell tekinteni, ha a telepen számbavehető munka nem folyik. A teljes iizembeszüntetés tartama gyakori esetben nem azonos a sztrájk [kizárás] tartamával, mert a S2trájk [kizárás] az üzem szünetelése nélkül is lefolyhat.) bányakapitányság.