Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
A 194. szám. vényhozási szabályozása tette szükségessé a Károly-csápatkerosztcs katonákra vonatkozó adatok begyűjtését. A felvétel egyéni lapok útján történt, melyeket az illető katonák töltöttek ki. Az adatok begyűjtése az 1917. év szeptember hó folyamán a hadügyminisztérium, illetve a katonai parancsnokságok útján történt. 7. Árú- és anyagkészletek Összeírása. E felvételek a háborús gazdálkodás folytán váltak szükségessé s az egyes árúk és anyagok tulajdonosának, illetve őrzőjének bejelentése alapján azok helyére és mennyiségére vonatkoztak. Ez adatgyűjtések közül említést érdemelnek a szén, tűzifa, építési anyagok, fémek, egyes fémekből, ötvözetekből készült fél- és készgyártmányok, rézgálic, nyersolaj, ásványolajtermékek, kátránytermékek, nyersbőrök, készbőr, stb. készletek összeírása. E felvételek az 1915 —1918. években foglalkoztatták a m. kir. központi statisztikai hivatalt. 8. Kóbor cigányok összeírása. A felvétel célja volt lehetővé tenni oly intézkedések végrehajtását, melyek egyrészt megszüntetik azt a veszélyt, amelyet a kóbor cigányok különösen a háború alatt a közbiztonságra jelentettek, másrészt érvényesülést szereznek a kóbor cigányokkal szemben is mindazoknak a törvén3^es rendelkezéseknek, melyek az állam minden polgárára egyaránt kötelezők. Minden cigányról egy nyilvántartó lapot állítottak ki, melynek adatai a személyieíráson kívül a foglalkozásra, egészségi állapotra, katonai szolgálatra vonatkoztak. Az adatok begyűjtését a községi elöljáróságok végezték. E felvétel az 1916. év közepén hajtatott végre. 9 Megszálló csapatok által okozott károk fölvétele. Az ország területét megszálló idegen csapatok által okozott károk megtérítésére irányuló követeléseink órvónyesíthetése céljából szükséges volt e károknak pontos és részletes megállapítása. A kárfelvétel az ország területének felszabadulását nyomon követte, ós nagyjában két részben történt. Az első a román csapatok kivonulása után az 1919—1921 évben bonyolíttatott le, a második a szerb csapatok kivonulását követte az 1921. óv második felében. A károk fölvétele Budapesten alkalmazott különleges módszerektől eltekintve községenkint Jajstromos kimutatások útján történt, amelyekbe a károsult neve, lakhelye, a kár tárgyának' megjelölése, a károsodás értéke, s végül a károsodásra vonatkozó bizonyítékok jegyeztettek föl. A m. kir. központi statisztikai hivatalnak az említett időszakban folytatott működéséről szólva, meg kell emlékeznem arról a nagy terjedelmű munkálatról is, amely bár nem járt Önálló adatgyűjtéssel, mégis a hivatal munkaerejének jelentékeny részét tartósan lekötötte. E munkálat volt a béke- / tárgyaláshoz szükséges statisztikai anyag összeállítása. Ez anyag jelentékeny részét tették azok az összeállítások, melyek fontosabb területrészek szerint gyors csoportosíthatás czéljaira a volt Magyarország népességére és gazdasági állapotára vonatkozó adatokat részletezve tartalmazták. Nagy fontosságot igényelt Magyarország nemzetiségi, felekezeti, műveltségi, termelési, hitelügyi stb. viszonyainak járásonkintés egyes esetekben községenkint való megoszlását feltüntető grafikonok előkészítése, egyes jelentősebb gazdasági, nemzetiségi kérdéseket megvilágító javaslatok, értekezések szerkesztése, végül azoknak a háromnyelvű statisztikai táblázatoknak összeállítása, melyek a magyar szent korona országainak etnográfiai, foglalkozási, gazdasági és műveltségi viszonyait mutatták be törvényhatóságonkint. A béketárgyalásokat előkészítő munkálatokon kívül hosszabb időn át kötötték le a statisztikai hivatalt a választójogi törvényjavaslathoz és a választókerületek beosztásához szükséges előmunkálatok, a népszámlálási adatokból a választási jegyzék összeállításához szükséges egyénenkénti adatok
