Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
194. szám. 83 34. sz. melléklet (folytatás). 13. A sztrájk (kizárás) előtt tizetett inunkabérkategóriák Az alkalmazás minősége 50 vagy kevesebb 51—100 101—150 151-200 201—250 251— 300 301 35Ö 351-400 I 401-500 501-600 ! COI- 700 1 7 ' , !. )n . á ' \ 1 lobb Az alkalmazás minősége korona napibór (napibérátlag) Művezetők száma Előmunkások, szakmunkások száma _. . Betanított napszámosok száma _. . Egyéb (tanulatlan napszámosom száma _. . Tanoncok (inasok) száma — :.— ——_. . — :.— ——(Az óra, darab és hetibért át kell számítani napibérre.) 14. A munkások bérvesztesége: a) a sztrájkoló (kizárt) munkások által a sztrájk (kizárás) folyamán elvesztett keresmény összege K. b) a kénytelenségből nem dolgozó munkások által a sztrájk (kizárás) folyamán elvesztett keresmény összege '. K. ' (Ebben a rovatban a 9. és 10. pontok alatt felsorolt munkások bérveszteségét kell feltüntetni, á sztrájkolok (kizártak, kénytelenségből nem dolgozók) számának ugyanott meghatározott időnkinti hullámzását figyelembe véve. A bérveszteségek kiszámításánál a munkaadók által vezetett bérlajstromok vétessenek alapul s a bérveszteségekre vonatkozó részletes számítást a kiállított kérdőívhez kell csatolni.) 15. Az ipartelep üzemi vesztesége: a) az üzem újrafelvétele alkalmával fölmerült olyan költségek összege, melyekre a munkaviszály elmaradása esetén nem lett volna szükség : K. (A kazán,illetőleg kemence újrafűtése, a rideggé lett öntvények újraolvasztása, segédanyagtöbblet stb. b) sabotage esetén a megsérült, megrongált gépek, géprészek, szerszámok és egyéb berendezési tárgyak pótlásának költsége Összesen «— K. c) azoknak az iparcikkeknek az értéke összesen, amelyeket a sztrájk (kizárás) tartama alatt rendes munkamenet és rendes termelési viszonyok mellett gyártani (előállítani) lehetett volna — — K. (Normális termelési lehetőségnek kell tekinteni a munkaviszályt közvetlenül megelőző idő üzemterve és értékesítési viszonyai alapján kiszámított termelést.) d) a felemelt munkabérek folytán előállott önköltség-többlet összesen hetenkint K. e) egyéb (tüzetesen ' megnevezendő) károk összege K. 16. Kizárás esetén a munkabérek leszállítása folytán elért önköltség-megtakarítás, összesen hetenkint K. 17. A sztrájk (munkából való kizárás) oka ._ . — (Megkülönböztetést kell tenni a viszály oka és a 18. pontban tudakolt kivételesek közt. Például valamely telep munkásai már régen elégedetlenek a munkabérrel és a telepen szokásos munkaidővel, a sztrájk kitörésére azonban a közvetlen okot [alkalmat] nem ezek szolgáltatják, hanem a közbejött eset, hogy valamely munkást a vállalat elbocsát, valakivel durván vagy igazságtalanul bánnak. Ez tehát a sztrájk oka, ellenben a követelések a béremelésre és a munkaidő leszállítására vonatkoznak.) 11
