Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
lÖ 194. szám. lati irányú s mégis alaposan tudományos szempontok szerint történő művelése által egymáshoz fűzi. Tagadhatatlan, hogy hivatalos statisztikánk ez idő szerint nem felel meg a kívánalmaknak. Meglévő piaci árstatisztikánk elavult, állatvásári statisztikánk pedig alig szolgáltat használható adatokat. Ezért igen fontosnak tartom, hogy a statisztikai hivatal, az árstatisztikái adatgyűjtést az 1923. évtől kezdve teljesen új alapokra helyezze, s a nagy kereskedelmi árak följegyzései alapján a termelés árbefolyásoló hatásának a megismerését, a kiskereskedelmi árak megfigyelése útján pedig a fogyasztók megélhetési lehetőségeinek tanulmányozását mozdítsa elő. A termelés szempontjából szükséges az összes fontosabb ipari és mezőgazdasági nyers anyagok, továbbá egyes félgyártmányok és gyártmányok, valamint az élőállatok nagybani árainak állandó feljegyzése. Gazdaságpolitikánk célszerű irányítása és részleteiben való megszabása szempontjából nem elegendő a belföldi áraknak állandó számbavétele, hanem az adatgyűjtésnek ki kell terjeszkednie a külföldi piacokra is és pedig első sorban azokra, amelyek bizonyos terméknek áralakulására nézve irányadók, vagy pedig amelyeknek hazánkkal élénkebb összeköttetései vannak. A kicsinybeni (detail) árak feljegyzése ki fog terjedni a közvetlen fogyasztás szempontjából fontossággal bíró összes árúkra, tehát nemcsak az élelmezési, hanem a ruházati és egyéb háztartási cikkekre is. Sőt ezenkívül a háztartási kiadásoknál szereplő különféle szolgáltatások (lakásbér, gáz, villany stb.) áralakulását is figyelemmel fogja kísérni a statisztikai hivatal, hogy a megélhetési standardszámítások céljaira megfelelő adatok rendelkezésre álljanak. Az árak megállapításánál a statisztikai hivatal feltétlenül igénybe fogja venni a különböző vásárcsarnoki ós vaßari igazgatóságokat, egyes nagyobb szövetkezetek vezetőségeit és a magyar kereskedelmi statisztikai értékmegállapító bizottság tagjait és szakértőit. Területi szempontból a nagybani áraknál első sorban Budapest jön tekintetbe, a vidék csak oly cikkeknél, amelyek egyes gócpontokon a nagy forgalom szempontjából különös jelentőséggel birnak. A kicsinybeni árak feljegyzése a fontosabb vidéki városokban és esetleg egyes községekben is meg fog történni, hogy az ország egyes vidékein mutatkozó, jellegzetes áralakulások is megfigyelhetők legyenek. A vidéki adatgyűjtésre a statisztikai hivatal a jelenlegi piaci árstatisztikát átmenetileg még a jövő évben is fenn fogja tartani. Az átmenet ideje alatt a használatban levő felvételi minta lényegében változatlan marad, az adatszolgáltatás rendszere azonban oly irányban fog módosulni, hogy le fogja szállítani a statisztikai hivatal az adatszolgáltató városok és községek számát ós lényegesen csökkenteni fogja azoknak az árúcikkeknek a számát is, melyekre eddig a piaci árstatisztika kiterjedt. Az árváltozásokat visszamenőleg is fel akarja jegyezni a hivatal, hogy a háborús évek ártörténete összeállítható legyen. Természetesen a szerzendő tapasztalatok fogják eldönteni, hogy ez mily mértékben válik lehetségessé. Az áradatok a hivatal havi közleményeiben fognak közzététetni és az árváltozások arányszámokban (indexszámokban) is ki fognak fejeztetni. K) Közoktatásügyi statisztika. A népoktatásügyi statisztika adatgyűjtő mintái közül az elemi iskolák K x ós a gazdasági népiskolák K 2 mintájú kimutatásainak a módosítása vált elsősorban szükségessé. Az elemi iskolák Kj kimutatása a statisztikai hivatalnak 1906. évi munkatervében vétetett fel először és legutóbb az 1914. évi munkaterv keretében módosíttatott lényegesebben. Az azóta életbelépett törvények s egyéb rendelkezések, másrészt az adatgyűjtés és feldolgozás folyamán szerzett tapasztalatok folytán kihagyatott
