Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-199. Törvényjavaslat a közútakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk egyes endelkezéseinek ideiglenes módosításáról

172 î 99. szám. Ennek a viszás helyzetnek megszüntetése érdekében tehát elkerülhetetlen az említett értékhatároknak akkora mértékben való megállapítása, amekkorát azoknak pénzünk mindenkori értékével, illetve a mindenkori árviszonyokkal való összhangba hozatala megkövetel. Evégből felhatalmazandó volna a kereskedelemügyi miniszter, hogy a szóban lévő értékhatárok összegeit a szükséghez képest rendelettel felemelhesse, illetve megállapíthassa. ad b) A közútakról és vámokról szóló 1890:1. t.-c. 83, illetve 90. §-a értelmében a kereskedelemügyi miniszter vámszedési jogok engedélyezését, lejárt vámengedélyek megújítását és vámtótelek felemelését célzó kérvényeket az illetékes közigazgatási, bizottságnak, esetleg bizottságoknak javaslat, illetve véleményadás végett megküldeni köteles. Ez az eljárás, amely normális időkben is az ilyen ügyekre vonatkozólag a döntést mód felett kitolta, a mai körülmények között, amidőn az áralakulások nap-nap mellett változó képet mutatnak, egyenesen lehetetlen állapotokhoz vezet, amennyiben akkor, amikor hosszú hónapok múlva végre a közigazgatási bizottság, esetleg bizottságok javaslata rendelkezésre áll és annak alapján mód kínálkoznék az illető ügynek érdemleges tárgyalására, az annak idején megállapíttatni kórt vámdíjtételek nagysága a közben kialakult árviszonyokkal összhangban már semmiképen nincsen. A döntés meggyorsítása érdekében tehát szükséges, hogy az idézett törvényben a közigazgatási bizottságoknak ilyen ügyekben való meghallgatására és az általuk teendő javaslatokra vonatkozólag foglalt rendelkezések ideiglenesen a rendkívüli viszonyok tartamára hatályon kívül helyeztessenek. E célból felhatalmazandó volna a kereskedelemügyi miniszter, hogy ilyen irányban rendelettel intézkedhessek. ad c) A községi közlekedési (vicinális) közutaknak az 1920: XXVII. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezésekből folyólag a vonatkozó végrehajtási utasítás alapján törvényhatósági kezelésbe való vétele következtében a közútakról és vamokról szóló 1890:1. t.-cikknek az ezeket a közutakat illető egynémely rendelkezéseit alkalmazni nem lehet. Ennélfogva a szóban lévő rendelkezéseknek megfelelő módosítása elkerül-hetetlenül szükséges. Felhatalmazandó volna tehát a kereskedelemügyi miniszter, hogy a községi közlekedési (vicinális) közutak ügyét a jelzett rendelkezésektől eltérően rendelettel ideiglenesen szabályozhassa. Idevonatkozó törvényhozási intézkedés helyett azért esett a választás a rendeleti úton való szabályozásra, mert az említett közutak ügye olyan részletes rendezést igényel, amely egyfelől a helyi viszonyok különböző voltához esetleg kénytelen igazodni, másfelől pedig a szerzendő tapasztalatoknál fogva egyik vagy másik vonatkozásban esetleg aránylag rövid időn belül módosításra fog szorulni. Budapest, 1926. évi március hó 21-én. Walko Lajos s. &., m, kir. kereskedelemügyi miniszter.