Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-198. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter jelentése a budapesti villamos közőti és helyi érdekű vasutak jogviszonyainak rendezése tárgyában kiadott rendelet módosításáról és kiegészítéséről

198. szám. 161 Az idézett törvény ezen rendelkezése alapján a Budapesti Egyesített Városi Vasutak jogviszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot a magyar királyi minisztertanácstól a múlt évi december hó 1-én nyert hozzájárulás és a Kormányzó Úr öfőméltóságától múlt évi december hó 4-én nyert fel­hatalmazás alapján alkotmányos tárgyalás végett a nemzetgyűlés elé is terjesztettem. Erre az intézkedésre szükség volt, mert igaz ugyan, hogy háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket a hatályosságuk tartama alatt keletkezett viszonyok rendezésére hatályon kívül helyezésük után is alkalmazni kell, csakhogy azok a viszonyok, melyek a Budapest székesfő­város területén lévő közúti ós onnan kiágazó villamos helyi érdekű vasutak egyesítéséből folyólag rendezésre várnak, jórészben nem a Budapesti Egye­sített Városi Vasutak jogviszonyainak rendezése ügyében 3.233/1921. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet hatályosságának tartama alatt, hanem azelőtt keletkeztek és maga az egyesítés ténye is már két és fél évvel a rendelet kihirdetése előtt történt. A szóbanforgó rendeletnek az életbe lépését megelőző időre vonatkozó megállapításai és a múltra vonatkozó intézkedései 1923. évi február hó 11-ével hatályukat vesztették volna, ha csak azoknak további érvényben tartása iránt intézkedés nem történik. Ezenkívül a 3.233/1921, M. E. számú kormányrendelet a vasutak egyesí­tésétől a rendelet életbeléptéig keletkezett jogviszonyokat általánosságban nem is rendezte, a 3.233/1921. M. E. számú kormányrendelet tehát e rész­ben is kiegészítésre szorul. Ezenfelül célszerűségi okok azt parancsolják, hegy a Budapesti Egyesített Városi Vasutak felszámolása a lehető legrövidebb idő alatt a legnagyobb költségkíméléssel befejeztessék. Ez egyaránt érdeke az államnak, a hitelezőknek ós az érdekelt vasúttársaságoknak. Ez a cél pedig csak úgy érhető el, ha az ismétlődő szolgáltatások, járadékok fizetésétől a felszámoló tömeg mentesíttetik, ha a baleseti kártérítések a fennállott szolgálati viszony­ból támasztott követelések en bloc a vasúttársaságokra háríttatnak át. A csőd elkerülése végett újabb moratóriumra van szükség és pedig kiterjedően az 1919. évi augusztus 7-e után keletkezett tartozásokra is. Ezeket az intézkedéseket pedig csak törvény, vagy pedig az 1922. évi XVII. törvénycikk 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormány­rendelet alapján lehet megtenni. Ezekből kitünŐleg is a 3.233/1921. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek fentartására, illetőleg a rendelet módosítására és kiegészítésére szükség volt. És pedig emellett szükséges volt az is, hogy a 3.233/1921. számú kor­mányrendelet módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó intézkedések még a múlt évi december hó 31-ig megtörténjenek és pedig azért, nehogy a hitelezők a Budapesti Egyesített Városi Vasutak ellen a 3.233/1921. számú kormányrendelet kiadása előtt keletkezett követeléseik miatt csődeljárást indítsanak, másrészt pedig azért, hogy 1923. évi január hó 1-ével a Buda­pesti Közúti vaspálya ós a Budapesti Villamos Városi Vasút az új tulaj­donos, vagyis a székesfőváros birtokába a Budapesti Egyesített Városi Vasutak felszámoló bizottsága által átadható legyen. Az ide vonatkozólag a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat az említett időpontig letárgyalható nem lévén, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott, hogy a többször idézett minisztertanácsi rendelet módosítását ós kiegészítését célzó s a vonatkozó törvényjavaslatba felvett rendelkezések Az 1922. évi június hő 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai V. kötet. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom