Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-195. Törvényjavaslat Magyarország ingatlanstatisztikájáról, mező- és erdőgazdasági, valamint belforgalmi statisztikájáról
122 195. szám. egyáltalában nem alkalmazható. Birtokpolitikánk megfelelő adatok hiányában elejétől fogva sötétben tapogatódzott. Ugyanis az 1895. évi általános felvétel az összeírás alapjául az egyes gazdaságokat vette. A gazdaság lévén az egység, a felvétel csak a gazdaságok és ezek üzemi berendezéseinek számbavételére terjedhetett ki, birtokstatisztikánk alapjául azonban nem szolgálhatott. Pedig egy pontos és részletes birtokstatisztika szükségessége mindinkább érezhetővé vált. Az 1900-as években oly sürgetőleg jelentkezett a birtokstatisztika és a magyar föld megterheltetésének ismerete iránti szükségérzet, hogy 1905-ben az akkori kormány rendeleti úton gondoskodott a 100 kat. holdon felüli birtoktesteknek s az ezeket terhelő jelzálogkölcsönöknek a telekkönyvekből való kiírása útján történő felvételéről. A telekkönyvekből történt kiírások a 100 kat. hoidas és ennél nagyobb birtokokról megközelítőleg helyes képet nyújtottak ugyan, s az 1905. évtől kezdődőleg legtöbb évben begyűjtötte a m. kir. központi statisztikai hivatal az eredetileg számbavett telekkönyvi birtoktestekben időközben beállott változásokat is, de mivel birtokstatisztikánk csakis a nagyobb birtokokra vonatkozó adatokat foglalta magában, teljességre nem tarthatott számot. A háború alatt, amidőn a termelés általános csökkenésével számolni kellett, mindinkább érezhetővé vált mezőgazdasági statisztikánk hiánya s hiányzott a közélelmezés tervszerű intézését lényegesen megkönnyítő belforgalmi statisztika is, amely az ország határain belül megjelölte volna azokat a körzeteket, amelyek normális időkben saját szükségleteik fedezése után termelésük bizonyos hányadát más körzeteknek engedhetik át. Statisztikai szolgálatunk érezte mindezeket a hiányokat, azonban a háború alatt annyira el volt foglalva a háborús szolgáltatások és közélelmezés biztosítása érdekében végzett munkálatokkal, hogy rendes adatgyűjtését is alig tudta fenntartani s így nem is gondolhatott az említett statisztikai ágak kiépítésére. A háborút befejező forradalom és kommunista anarchia még inkább megbénította statisztikai szolgálaturíkat. Az ország ötletszerű szétdarabolása folytán pedig a még meglévő gazdasági statisztikai adataink is jórészt elveszítették használhatóságukat. Az ország gazdasági termelése a háború és forradalmak alatt kétségtelenül lényegesen csökkent, úgy hogy ma gazdasági reorganizációnk létérdekünk. Súlyos helyzetbe jutott gazdasági életünk minél pontosabb megismerése érdekében tehát hivatalos statisztikánk gazdasági vonatkozású adatgyűjtéseit is sürgősen át kell szerveznünk. Ez az átszervezés csak szigorú tervszerűséggel és a szükség kívánta sorrendben történhetik. Első lépés az átszervezés irányában a külön vámhatárral bíró államterület külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésének új szabályozása volt, ami iránt az 1921. évi LÏI. t.-c. rendelkezett. A külkereskedelmi statisztikáról szóló törvény életbeléptetését nyomon kellett Követnie a rendszeres mezőgazdasági, birtokstatisztikai és belsőárúforgálmi statisztikai adatgyűjtésekről rendelkező törvénynek, amelynek megalkotásáról ez a javaslat gondoskodik. A m. kir. központi statisztikai hivatal a birtokstatisztikai adatgyűjtések során arra a meggyőződésre jutott, hogy teljes és megbízható birtokstatisztika kiépítése csakis.az ország területén található minden egyes ingatlan pontos felvétele alapján lehetséges. Ebből a meggyőződésből indult ki a jelen törvényjavaslat, amikor mindenekelőtt az országban található valamennyi ingatlannak az egyéni bevallás és és egyéni laprendszer alapján leendő felvételét kívánja. A felvételnek ez a módja adja meg a lehetőséget arra, hogy a mai államterületen lévő minden, még olyan csekély ingatlan is, a tulajdonjogi jelleg, a tulajdonos (illetőleg tulajdonosok) személyi adatai és használati rendeltetés szerint az építmények feltüntetésével pontosan számbavétessék. Az ingatlanok statisztikai felvételéhez csatlakozik a mezőgazdasági célra szolgáló ingatlanokon folytatott gazdasági üzemek részletes felvétele, nagyjában %
