Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.
Irományszámok - 1922-115. Törvényjavaslat a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. törvéncikk kiegészítéséről
ilê, szám. Si Melléklet a lib. számú irományhoz. Indokolás „a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló törvényre javaslathoz. Szociális követelmény az, hogy a gazdasági munkások az egészségügyi követelményeknek megfelelő kifogástalan lakásokkal rendelkezzenek és lehetővé tétessék az, hogy a gazdasági munkás és családja önálló háztartásban helyezkedhessek el. Ezen szociális követelményből eredt a gazdasági munkásházak építésének állami támoga^ tásáról szóló 1907 : XLVÍ. t.-c. azon rendelkezése, amely kimondja, hogyha valamely törvényhatóság vagy község munkásház létesítése végett gazdasági munkásnak ingatlant ad el, vagy az építéshez kölcsönt nyújt, vagy kész munkásházakat ad el, vagy ad bérbe, akkor — többek közt —- a földmívelésügyi miniszter az államkincstár terhére és a munkások javára az építő törvényhatóság vagy község irányában kötelelezettséget is vállalhat a vételár, illetőleg kölcsön évi tőke- és kamattörlesztési részletei meghatározott hányada erejéig. Ezzel a támogatással a törvényhatóságok és községek a rendkívüli viszonyok bekövetkezte előtt számos munkásháztelepet létesítettek és ez alapon az államkincstár ma is jelentékeny összeget fizet ki évente. Azt a fontos szociálpolitikai célt, amelyet az 1907 : XLVI. t.-c. szolgál, azonban csak úgy lehet biztosítani, ha az állam nemcsak lakóhelyhez juttatja a munkást, de igyekszik azt ily módon már egyszer megszerzett otthon birtokában meg is tartani. Ezt a fontos elvet úgy a harmadik személy túlzott szerzési vágyával, mint magának a megtelepülő munkásnak tapasztalatlanságával, vagy meggondolatlanságával szemben érvényre emelni törekszik a fent idézett törvénycikk 7. §-ának az a rendelkezése, hogy a munkásházak jogi minősége a jelleg telekkönyvi feljegyzése útján is biztosíttatik és ez idő alatt a munkásháznak ez a jellege a vételár, illetőleg kölcsön törlesztésének .tartamáig áll fenn. Ezen idő alatt az ingatlan a vételárból, vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követeléseket kivéve, végrehajtás alá nem vonható, és a törvényhatóság első tisztviselőjének kivételes esetekben megadható engedélye nélkül más ingatlannal nem egyesíthető, fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegeníthető s bérbe (albérletbe) nem adható. A fentiek előrebocsátását azért tartottam szükségesnek, mert a közelmúltban mind gyakrabban előfordult az az eset, hogy az ilyen gazdasági munkásházak .tulajdonosai, vagy birtokosai a törlesztési részletekből hátralévő összegeket a viszonyok