Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-115. Törvényjavaslat a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. törvéncikk kiegészítéséről

ilê, szám. Si Melléklet a lib. számú irományhoz. Indokolás „a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló törvény­re javaslathoz. Szociális követelmény az, hogy a gazdasági munkások az egészségügyi követel­ményeknek megfelelő kifogástalan lakásokkal rendelkezzenek és lehetővé tétessék az, hogy a gazdasági munkás és családja önálló háztartásban helyezkedhessek el. Ezen szociális követelményből eredt a gazdasági munkásházak építésének állami támoga^ tásáról szóló 1907 : XLVÍ. t.-c. azon rendelkezése, amely kimondja, hogyha vala­mely törvényhatóság vagy község munkásház létesítése végett gazdasági munkásnak ingatlant ad el, vagy az építéshez kölcsönt nyújt, vagy kész munkásházakat ad el, vagy ad bérbe, akkor — többek közt —- a földmívelésügyi miniszter az államkincstár terhére és a munkások javára az építő törvényhatóság vagy község irányában kötele­lezettséget is vállalhat a vételár, illetőleg kölcsön évi tőke- és kamattörlesztési rész­letei meghatározott hányada erejéig. Ezzel a támogatással a törvényhatóságok és községek a rendkívüli viszonyok bekövetkezte előtt számos munkásháztelepet létesí­tettek és ez alapon az államkincstár ma is jelentékeny összeget fizet ki évente. Azt a fontos szociálpolitikai célt, amelyet az 1907 : XLVI. t.-c. szolgál, azon­ban csak úgy lehet biztosítani, ha az állam nemcsak lakóhelyhez juttatja a munkást, de igyekszik azt ily módon már egyszer megszerzett otthon birtokában meg is tar­tani. Ezt a fontos elvet úgy a harmadik személy túlzott szerzési vágyával, mint magának a megtelepülő munkásnak tapasztalatlanságával, vagy meggondolatlansá­gával szemben érvényre emelni törekszik a fent idézett törvénycikk 7. §-ának az a rendelkezése, hogy a munkásházak jogi minősége a jelleg telekkönyvi feljegyzése útján is biztosíttatik és ez idő alatt a munkásháznak ez a jellege a vételár, illetőleg kölcsön törlesztésének .tartamáig áll fenn. Ezen idő alatt az ingatlan a vételárból, vagy a létesítésre adott kölcsönből eredő követeléseket kivéve, végrehajtás alá nem vonható, és a törvényhatóság első tisztviselőjének kivételes esetekben megadható engedélye nélkül más ingatlannal nem egyesíthető, fel nem osztható, meg nem terhel­hető, el nem idegeníthető s bérbe (albérletbe) nem adható. A fentiek előrebocsátását azért tartottam szükségesnek, mert a közelmúltban mind gyakrabban előfordult az az eset, hogy az ilyen gazdasági munkásházak .tulaj­donosai, vagy birtokosai a törlesztési részletekből hátralévő összegeket a viszonyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom