Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-187. Törvényjavaslat a gazdasági munkabérek szabályozásáról

390 187. szám. és elégületlenséget válthatna ki. Ezekre való tekintettel és mert az ilyen egyoldalú kikötés igazságtalan és a munkás szempontjából súlyosan hátrányos, szükségesnek tartom annak kimondását, hogy az ilyen megállapodás semmis. 2. §-hoz. E §. a legkisebb napszámbérek, valamint a részes szerződésekből kifolyólag a napszámbérért teljesítendő munkáért fizetendő munkabér megállapításának kérdését szabályozza. Rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy ezeknek a munkabéreknek megállapítása mely esetekben és mily körülmények között rendelhető el. A megállapítás elrendelését a javaslat a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalja, azzal a korlátozással azonban, hogy a miniszter a megállapítást csak a mezőgazdasági kamara Véleményének meghallgatása után rendelheti el, abból indulva ki, hogy a mezőgazdásági kamarának mint mindkét fél törvényes gazdasági érdekképviseleti szervének lehetnek meg azok a szerzett tapasztalatai, amelyeknek alapján legbiztosabban eldönthető, hogy az e §-ban lefektetett rendelkezések szerinti tényállás fennáll-e vagy sem. Nagyon természetes, hogy megállapítás esetében a pénz értékének változásához képest a már megállapított minimális béreket időről-időre át kell majd vizsgálni és újból szabályozni. 3. §-hoz. , Kimondja, hogy a 2. §-ban megjelölt munkabérek megállapítására ott, ahol azt a földmívelésügyi miniszter elrendeli, a kővetkező §-ban megjelölt módon gazdasági munkabérmegállapító bizottságot kell szervezni. 4. §-hoz. Ä gazdasági munkabérmegállapító bizottság szervezetét, összeállítását szabályozza. Ahhoz, hogy a bizottság szociális hivatásának megfelelhessen, elengedhetetlenül szükséges, hogy pártatlansága és függetlensége biztosítva legyen. A javaslat a bizottság összeállításának szabályozásában ebből a szempontból indul ki és rendelkezéseivel ezt kívánja biztosítani. x Az összeállításban a bizottságot illetőleg a teljes paritást tartja szem előtt a javaslat és ezt abban valósítja meg, hogy mindkét érdekeltség egyenlő számban választás útján küld tagokat a bizottságba. A bizottsági tagok pártatlanságát és függetlenségét kívánja azzal is biztosítani, hogy a tagok nem kinevezés, hanem az érdekeltségek bizalma alapján választás útján lesznek a bizottságnak tagjaivá. A javaslat a bizottsági tagok választását az 1920: XVIII. t-c. értelmében alakított (járási, városi) mezőgazdasági bizottságoknak a munkások és a 10 kat. holdnál nagyob birtokkal rendelkező birtokosok választói csoportját képviselő tagjaira bízza azzal a megszorítással, hogy a mezőgazdasági bizottságnak ezek a tagjai a gazdasági munkabérmegállapító bizottsági tagokat saját csoportjaik sorából választják. Minthogy a mezőgazdasági bizottságok szervezetében a birtokos és munkásérdekeket képviselő egyének az érdekeltek bizalma, választása alapján vesznek részt, ennélfogva a 'gazdasági munkabérmegállapító bizottság tagjai a bizalomnak szélesebb körben való érvényesülésével kétszeres választáson nyernék tisztségüket. À javaslat azzal a rendelkezéssel, hogy a bizottságba a birtokosok választói csoportját képviselő tagok felét a 10—100, másik felét pedig á 100 kat. holdnál nagyobb birtokkal rendelkező birokosok közül kell választani, azt kívánja biztosítani, hogy úgy