Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-186. Törvényjavaslat a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról

186. szám. B75 5. §. Az ülnökök az elnök meghívására pontosan megjelenni és a tárgyaláson résztvenni kötelesek. . A munkaadó (gazda) köteles megengedni, hogy ülnökké meghívott alkalmazottja résztvegyen a tárgyaláson, amelyre ebben a minőségében meghívták. Az a munkaadó (gazda), aki alkalmazottját ülnöki kötelezettségének teljesítésében kellő indok nélkül megakadályozza, — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el ós négyezer K-ig, ismétlődés esetén hatezer K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a földmívelésügyi miniszter dönt. Azt az ülnököt, aki a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére igazolatlanul nem vesz részt, vagy késedelmével a tárgyalás elhalasztására ad okot, úgyszintén azt, aki az eljárás rendjét zavarja vagy kötelességét egyébként megszegi, végül azt, aki a már megalakult tanácsból alapos ok nélkül eltávozik s ezzel a tárgyalás folytatását vagy az ítélethozatalt lehetetlenné teszi, az elnök ezer K-ig, ismétlődés esetén kétezer K-ig terjedhető pénzbírsággal sújthatja és az okozott költségekben marasztalhatja. A pénzbírságban és a költségekben marasztaló határozat ellen annak közlésétől számított 15 nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez egyfokú fellebbezésnek van helye. A pénzbírság, úgyszintén a megállapított költségek a közadók módjára hajtandók be. Ha a kitűzött határnapon a szabályszerűen megidézett ülnökök valamelyike meg nem jelenik, a hatóság az ügyben egy munkaadó és egy munkásülnök részvételével is eljárhat. 6. §. ; Az L §-ban ós a 8. §-ban körülírt vitás ügyeket tárgyaló eljárásokban a beadványok, a jegyzőkönyvek és a nem ügydöntő határozatok illetékmentesek. Amennyiben az eljárás tárgya nem vagyonjogi igény, vagy ha annak értéke' meg nem becsülhető, vagy ha megbecsülhető is, de 20.000 (Húszezer) K-nál nem nagyobb, — illetékmentesek az ügydöntő határozatok és a hatóság közreműködésével vagy előtte megkötött egyességek is. Ha ellenben az eljárás tárgya 20.000 (húszezer) K-nál nagyobb értékű megbecsülhető vagyonjogi igény, az ügydöntő határozatok és a hatóság közreműködésével vagy előtte megkötött egyességek a következő illetékek alá esnek : 1. Az elsőfokú hatóság ügydöntő határozata után 2% illetéket, — a másodfokú hatóság ügydöntő határozata után további 2% illetéket, — és a harmadfokú hatóság ügydöntő határozata után ismét további 2% illetéket kell leróni. Az illeték alapja: az illeték alá eső határozattal megítélt érték. A határozati illeték azonban egy-egy határozat után 200 K-nál kevesebb nem lehet.