Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-111. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében a ipar és kereskedelem körében, valamint egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetésen szükséges rendelkezésekről

111. szám. 29 mértékben nem sajátította el, a vizsgázót a vizsgálat eredményének figye­lembevételével esetről-esetre megszabott ideig tartó további szakbavágó gyakorlatra kötelezi s a vizsgázó csak ennek a szakba vágó gyakorlatnak kitöltése és igazolása után nyerhet iparigazolványt. Az ipari szakképzettségnek ezen a módon megállapítása a gyakor­latban teljesen bevált. A kereskedelmi és iparkamarák keretében szervezett vizsgáló bizottságok a reájuk bizott feladatnak teljes mértékben megfelelnek és helyes gyakorlati érzékkel tartják szem előtt azt az elvet, hogy amilyen káros lenne éppen azokkal szemben, akiknek boldogulását kívánják a szóban lévő könnyítések előmozdítani, ha megfelelő szakismeretek nélkül bocsáttat­nának az önálló iparüzemre, éppen olyan elhibázott lenne a vizsgázókkal szemben túlzott követelményeket támasztani s ezzel az ipari pályákon meg­maradásukat lehetetlenné tenni. A szakvizsgálatokkal szerzett kedvező tapasztalatok lehetővé tették, hogy ugyanehhez a rendszerhez folyamodjunk a hadiözvegyeknek, az állásukat önhibájukon kívül elhagyni kénytelen közszolgálati alkalmazottaknak, hiva­tásos katonáknak és más olyan egyéneknek az ipari pályákon elhelyezkedése érdekében, akik huzamosabb idő óta folytatott foglalkozásukat elhagyni kény­telenek. A magyar állam elszakított területéről menekült iparosok és ipari alkal­mazottak boldogulása érdekében is lehetővé kellett tenni, hogy ipari szak­képzettségüket szakvizsgálat letételével igazolják. Végül a háború befejezése után Amerikából ^ megindult vissza vándorlás következtében szintén szükségessé vált, hogy azok a magyar állampolgárok, « akik éveket töltöttek Amerikában, ott az egyik vagy másik ipari szakmában igen alapos ismeretekre tettek szert, képesítésüket azonban okmányokkal iga­zolni nem tudják, mert Amerikában az ipari képesítés rendszerét nem isme­rik, ipari szakképzettségüket ugyancsak szakvizsgálat letételével igazol­hassák. A világháború és az azt követő események folytán előállott gazdasági helyzet kényszere alatt így alakult ki fokozatosan az ipari könnyítések meg­lévő rendszere, amely a kereskedelmi ós iparkamarák jelentései szerint már eddig is sole magyar állampolgárnak tette lehetővé, hogy ipari pályán keres­hesse meg kenyerét. Ezt a rendszert az említett egyének körére továbbra is múlhatatlanul íenn kell tartani. Erre nézve az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. törvénycikk maga is megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, úgy, hogy ha ez a törvény már életbe­léptethető lett volna, a jelen törvényjavaslatba az iparjogi könnyítéseket ille­tően rendelkezéseket nem is kellett volna felvenni. Az idézett 1922. évi XII. törvénycikk azonban a kereskedelmi tárcán kívül fekvő okokból mindeddig nem volt életbeléptethető s a törvény végrehajtási rendelete előreláthatóan csak néhány hónap múlva lesz kiadható. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az;iparjogi könnyítésekre vonatkozó rendelkezések a jelen törvényjavaslatba is felvétessenek s hogy ilyen módon ezeknek a könnyítéseknek érvényesíté­sében fennakadás ne álljon be. : Az iparjogi könnyítésekre vonatkozó rendelkezések semminő irányban sem lépik túl a kivételes hatalom alapján kiadott minisztériumi rendeletek­ben mindenkor az érdekelt iparoskörök előzetes meghallgatásával megállapí­tott kereteket. Azokkal szemben éppen ezért sem a kézműves iparosság érdekei, sem a közérdek szempontjából aggályok nem merülhetnek fel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom