Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-111. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében a ipar és kereskedelem körében, valamint egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetésen szükséges rendelkezésekről

111. szám. 29 mértékben nem sajátította el, a vizsgázót a vizsgálat eredményének figyelembevételével esetről-esetre megszabott ideig tartó további szakbavágó gyakorlatra kötelezi s a vizsgázó csak ennek a szakba vágó gyakorlatnak kitöltése és igazolása után nyerhet iparigazolványt. Az ipari szakképzettségnek ezen a módon megállapítása a gyakorlatban teljesen bevált. A kereskedelmi és iparkamarák keretében szervezett vizsgáló bizottságok a reájuk bizott feladatnak teljes mértékben megfelelnek és helyes gyakorlati érzékkel tartják szem előtt azt az elvet, hogy amilyen káros lenne éppen azokkal szemben, akiknek boldogulását kívánják a szóban lévő könnyítések előmozdítani, ha megfelelő szakismeretek nélkül bocsáttatnának az önálló iparüzemre, éppen olyan elhibázott lenne a vizsgázókkal szemben túlzott követelményeket támasztani s ezzel az ipari pályákon megmaradásukat lehetetlenné tenni. A szakvizsgálatokkal szerzett kedvező tapasztalatok lehetővé tették, hogy ugyanehhez a rendszerhez folyamodjunk a hadiözvegyeknek, az állásukat önhibájukon kívül elhagyni kénytelen közszolgálati alkalmazottaknak, hivatásos katonáknak és más olyan egyéneknek az ipari pályákon elhelyezkedése érdekében, akik huzamosabb idő óta folytatott foglalkozásukat elhagyni kénytelenek. A magyar állam elszakított területéről menekült iparosok és ipari alkalmazottak boldogulása érdekében is lehetővé kellett tenni, hogy ipari szakképzettségüket szakvizsgálat letételével igazolják. Végül a háború befejezése után Amerikából ^ megindult vissza vándorlás következtében szintén szükségessé vált, hogy azok a magyar állampolgárok, « akik éveket töltöttek Amerikában, ott az egyik vagy másik ipari szakmában igen alapos ismeretekre tettek szert, képesítésüket azonban okmányokkal igazolni nem tudják, mert Amerikában az ipari képesítés rendszerét nem ismerik, ipari szakképzettségüket ugyancsak szakvizsgálat letételével igazolhassák. A világháború és az azt követő események folytán előállott gazdasági helyzet kényszere alatt így alakult ki fokozatosan az ipari könnyítések meglévő rendszere, amely a kereskedelmi ós iparkamarák jelentései szerint már eddig is sole magyar állampolgárnak tette lehetővé, hogy ipari pályán kereshesse meg kenyerét. Ezt a rendszert az említett egyének körére továbbra is múlhatatlanul íenn kell tartani. Erre nézve az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. törvénycikk maga is megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, úgy, hogy ha ez a törvény már életbeléptethető lett volna, a jelen törvényjavaslatba az iparjogi könnyítéseket illetően rendelkezéseket nem is kellett volna felvenni. Az idézett 1922. évi XII. törvénycikk azonban a kereskedelmi tárcán kívül fekvő okokból mindeddig nem volt életbeléptethető s a törvény végrehajtási rendelete előreláthatóan csak néhány hónap múlva lesz kiadható. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az;iparjogi könnyítésekre vonatkozó rendelkezések a jelen törvényjavaslatba is felvétessenek s hogy ilyen módon ezeknek a könnyítéseknek érvényesítésében fennakadás ne álljon be. : Az iparjogi könnyítésekre vonatkozó rendelkezések semminő irányban sem lépik túl a kivételes hatalom alapján kiadott minisztériumi rendeletekben mindenkor az érdekelt iparoskörök előzetes meghallgatásával megállapított kereteket. Azokkal szemben éppen ezért sem a kézműves iparosság érdekei, sem a közérdek szempontjából aggályok nem merülhetnek fel,