Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-111. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében a ipar és kereskedelem körében, valamint egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetésen szükséges rendelkezésekről

ül. szám. 25 szerződő felek bármelyikének kérelmére a kereskedelemügyi miniszter által létesített bizottság dönt. A bizottság szervezetét, valamint eljárásának a módját a kereskedelem­ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel állapíthatja meg. 4. Ipari vállalatok haszonbérének felemelése. 85. §. Ipari vállalatra nézve fennálló olyan haszonbérletnél, amelyet a felek 1920. évi december 31-ike előtt legalább három év tartamára kötöttek, a haszonbérbeadó kérheti a haszonbérleti szerződósben kikötött vagy utóbb, de még 1921. évi december 31. napja előtt akár egyezséggel, akár ítélettel meg­állapított haszonbér felemelését, amennyiben a haszonbér a megállapításnál szem előtt tartott értékeléshez képest a megváltozott gazdasági viszonyok folytán, különösen tekintettel az iparvállalat jövedelmezőségének emelkedésére, a pénz értékében beállott eltolódásra és a megélhetési viszonyok változására is aránytalanul kicsiny és a haszonbérlőt a rendes polgári haszonnál lényegesen magasabb jövedelemhez juttatja, A haszonbér felemelésénél eljáró bíróság vagy hatóság szervezetét, valamint az eljárásnak a módját a minisztérium rendelettel állapítja meg. 5. Vállalatok felügyelete vagy hatósági gondnoki kezelése. 86. §. Felhatalmazást nyer a minisztérium, hogy azokra a belföldi vállalatokra és egyesületekre, amelyeknek felügyelete vagy hatósági gondnoki kezelése a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályosságának tartama alatt elrendeltetett, a szükséghez képest a felügyeletet, illetőleg a hatósági gondnoki kezelést továbbra is fent ártsa. III. RÉSZ. Büntető és záró rendelkezések. 87. §. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer, hogy az e törvénybe az e törvény alapján kiadott rendeletekbe vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezésekbe ütköző cselekményeket kihágásnak minősíthesse s azokra büntetésül 6 hónapig terjedhető elzárást és 20.000 koronáig ter­jedhető pénzbüntetést állapíthasson meg. Az e szakasz alá eső kihágások miatt a büntető eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés pedig két év alatt évül el. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IV. kötet 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom