Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-154. A m. kir. belügyminiszter a Cosulich Sociéta Triestina di Navigazione gőzhajóstársaság engedélyének meghosszabbítása tárgyában

260 154. szám. nak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőkben való ellenőrzést és kijelenti, hogy külföldre való telepítéssel vagy gyarmatosítással nem foglalkozik. 2. Szigorúan betartja az 1909 : II. t.-c. rendelkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000/B. M. sz. Utasítást, nem­különben az érvényben lévő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező esetben az engedély megvonható. 3. Az engedélyért a folyó 1922. évre a kivándorlási alap javára az engedélyokmány kiállításától számított 1 hónap alatt 500 £ (ötszáz angol) font engedélydíjat fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c. 8. §-ának Tendelkezéseihez képest óvadékul törvényes magyar értékben 1,000.000 (Egymillió) koronát, helyet­tesének óvadéka gyanánt pedig 100.000 (Egyszázezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország terü­letén kivándorlókat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határirodái útján fogad el, ügynököket és közvetítőket kivándorlók szerzésére nem alkal­maz ós ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, továbbá hogy külföldi expe­diensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kitérjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Végül kötelezi magát a társaság, hogy érdek­körébe tartozó és a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajótársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarországi kivándorlóknak törvényellenes szállítása ne történjék. 6. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kiván­dorlónak fedólközi, illetőleg III-ad osztályú viteldíját, a behajózási kikötőből számítva azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstár­saságoknál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem enge­délyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb vitel­díjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján fiumei és trieszti irodáiban foly­tatott üzletkörében is, a magyar törvényekben ós rendeletekben megállapított könyveket fogja vezetni és aláveti magát annak, hogy a m. kir. belügyminisz­ter megbizottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bár­mikor megvizsgálhassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A fiumei és trieszti irodáiban magyar kivándor­lókkal kötött szállítási szerződések után járó bélyegilletéket a társaság a m. kir. államkincstárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 10 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 10 éven alóli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepaid) jeggyel utazó kivándorlók után. E díjak a hajóviteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők; ezeket a díjakat a társaság az oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt »kivándorlás« van bejegyezve. 9. Az amerikai fej adót jogosítva van a társaság az utasoktól külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi kivándorlókat^ Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomáson olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő előnyükre csoportokban vagy különvonatok útján történő szállításánál minél hatályosabban gyakorolható ós a kivándorlók útközben minden károsítástól megóvhatok legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom