Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-142. A nemzetgyűlés igazságügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentése "az állatforgalmi szavatosságról" szóló 93. számú törényjavaslat tárgyában

192 142. szám. A §. utolsó bekezdésében az »írott szerződéssel« szavakat a bizottság az »írásban« kitétellel helyettesítette annak lehetővé tétele végett, hogy a szavatossági idő megliosszabbításához vagy megrövidítéséhez, illetőleg a szavatosság törvényi terjedelmének kiterjesztéséhez vagy megszűkítéséhez ne legyen szükséges külön szerződés, hanem egyoldalú írásbeli nyilatkozattal is megtörténhessék pl. akként, hogy azt a marhalevélre rávezetik. Ennek a §-nak kapcsán a forgalom biztonsága, s az írástudatlan feleket érhető visszaélések elhárítása érdekében célszerűnek vélne a bizottság igazgatási úton oly intézkedést, amely szerint az írásos nyilatkozatokat a marhalevélre lehessen rávezetni s az állat azonosságát az állaton alkalmazandó megfelelő jellel lehessen felismerhetővé tenni. 2. A 3. §. 2. bekezdésének utolsóelőtti sorában a bizottság mellőzendőnek vélte a »hatósági« szót, tekintve, hogy hatósági állatorvosi vizsgálatnak minden esetben megkívánása a hatósági orvosok csekély száma miatt túlságosan megnehezítené a vevő helyzetét. A §. utolsó bekezdésének 2. sorában a »csak« szó után a nagyobb szabatosság érdekében be kell iktatni e szavakat : »a vólelmi időszakon túl«. 3. A 4. §. 2. bekezdésében a bizottság a »közönséges figyelem mellett« kitételt e szavakkal vélte helyettesítendőnek : »kellő körültekintéssel« ; e kifejezés ugyanis egyfelől köniiyebben érthető, másfelől szigorúbb a javaslat kitételénél, mert a vevőt nagyobb figyelem kifejtésére szorítja. Kétség elkerülése végett továbbá kifejezésre kell juttatni, hogy itt is csak a törvényi szavatossági hibákról van szó, végül, hogy az eladott állat valamely tulajdonságának kikötése az, eladó szavatossága szempontjából csak akkor jöhet figyelembe, ha a kikötés írásba van foglalva. Ezek figyelembe vételével s egyben a 2. bekezdést stiláris szempontból is módosítva, a bizottság a 4. §. 2. bekezdését, a következőképen állapította meg: »Oly hiba vagy egyéb hiány miatt, amelyet a vevő kellő körültekintéssel felismerhetett volna, az eladó csak abban az esetben szavatol, ha a szavatossági hibát csalárdul elhallgatta, ha a hiba fenn nem állásáért vagy az állatnak szavatossági hibától mentességéért jótállott vagy ha az állatnak írásban kikötött valamely tulajdonsága hiányzik*. 4. A 7. "§'. 3. bekezdésében kétség elkerülése végett ki kell mondani, hogy a vétel felbontása esetében az állat elszállításának költsége is az eladót terheli. 5. A 10. §. 1. bekezdésének 5. sorában és 3. bekezdésének 1. sorában előforduló »fertőző« szót a »ragadós« szóval kell helyettesíteni, minthogy az állatorvosi tudomány terminológiája szerint ez a megfelelő kifejezés az olyan betegségre, amely átragadhat egyik állatról a másikra. 6. 13. §-ban a bizottság az »írott szerződéssel« szavakat a 2. §-nak megfelelően az »írásban« szóval pótolta; továbbá kétség elkerülése végett kifejezendőnek vélte egyfelől, hogy az állat valamely tulajdonságának kikötése csak írásban történhetik, másfelől, hogy a 3. §-nak a vélelemmel kapcsolatos rendelkezései csak ellenkező kikötés hiányában nyerhetnek alkalmazást. A §. 5. ós 6. sorában előforduló ezt a kitételt »a vélelemre vonatkozással kapcsolatos rendelkezések« szabatosabban így kell kifejezni »a vélelemmel kapcsolatos rendelkezések«. 7. A 14. §-t a bizottság a 4. §. 2. bekezdésének megfelelően átszövegezte. 8. A 16. §. 2. bekezdésében az »írott szerződéssel« szavak helyébe a 2. §-nak megfelelően e s,zót kell tenni »írásban«.