Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-133. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése izgatás bűntette miatt feljelentett Lakó Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

160 133. szám. 133. szám. \ A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése izgatás bűntette miatt feljelentett Lakó Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! v A győri kir. főügyészség 3.480/1922. f. ü. szám alatt Lakó Imre nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő a zalaegerszegi kir. törvényszók 1.322/1922. számú határozata szerint izgatás bűntette miatt jelentetett fel. A kir. törvényszók végzésének indokolása szerint Lakó Imre Lentiben, 1922. évi május hó 21-én és ezt megelőzőleg Hernyéken, 1922. évi május hó 4-én többek jelenlétében olyan kijelentéseket tett, amelyek a kir. törvényszék megállapítása szerint a Btk. 172. §-ában körülírt izgatás bűntettének a tónyálladékát kimerítik. Nevezetesen azt mondotta: »Hallottam, hogy az uradalom azzal korteskedik, hogy aki nem szavaz az ő jelöltjére, az sem fát, sem rétet nem kap. Ne féljetek, az uradalom nem fogja a réteket lekaszálni, azt csakis nektek kell lekaszálni és ha kaszálásra ki nem adják, majd azt tulajdonotokká fogjuk tenni.« Majd a másik alkalommal a korcsmában beszélgetve, 8—10 ember jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy a hercegi erdőket és földeket fel kell osztani ós hogyha a hernyékiek szavazataikkal őt támogatják, meg tudja csinálni, hogy a hercegség erdejéből 500 holdat letaroltat, azt a nép között felosztja és községi legelő céljára kisajátítja. A bizottság az összes iratok betekintése után megállapította azt a tényállást, hogy a panasz tárgyává tett mindkét eset a választások előtti időben, a választási küzdelmek helyén és az azzal járó izgalom közepette történt, illetve a vádhatóság állítása szerint történt. Meghallgatta a bizottság Lakó Imre nemzetgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy ő soha a neki tulajdonított kijelentéseket nem tette, ilyen kifejezéseket ós ilyen értelemben nem használt. Előadta, hogy szükségszerűleg beszélt a földbirtokreformról, azonban ezt felelősségének tudatában mindig