Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-131. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése becsületsértés vétsége miatt feljelentett Eőri-Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

156 181. szám. 131. szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése becsületsértés vétsége miatt feljelentett Eőri-Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A pécsi kir. főügyészség 2.711. f. ü. 1922. szám alatt a Nemzetgyűlés elnökségéhez intézett megkeresésében Eőri-Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen az igali kir. járásbíróságnál Kladnigg Alajos szentgáloskéri lakos, becsületsértés vétsége miatt feljelentést adott be. Az iratoknál lévő feljelentés szerint Eőri­Szabó Dezső, az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz egy kérvényt adott be a szentgáloskéri igényjogosultak nevében, a főmagánvádló birtokára vonat­kozólag és ebben a kérvényben főmagánvádló személyére vonatkozólag azt írta, hogy »idegenből ideszakadt hirtelen meggazdagodott gyárigazgató.« A bizottság betekintette az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz in­tézett és az iratokhoz csatolt eredeti kérvényt. Meghallgatta erre vonatkozólag EŐri-Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy ő, mint aki a földbirtokrendezési ügyekkel közérdekből hosszabb idő óta foglalkozik, •ezt a kérvényt tényleg írta és az illető hatósághoz beadta, azonban főmagán­vádlót egyáltalán nem volt szándókában megsérteni, miként ezt az igali kir. járásbíróságnál 1922. évi február hó 9-én tartott tárgyalásról felvett jegyző­könyvben már kijelentette és ugyanott kifejezetten megmondotta azt is, hogy a legmélyebben sajnálja, ha ezt főmagánvádló magára nézve sértőnek találja. Az eredeti kérvényben szószerint a következő mondat van beírva: »A Nagy­méltóságú Bíróság böles belátására bízzuk annak megítélését, hogy ez a drága magyar föld egy idegenből ideszakadt hirtelen meggazdagodott gyár­igazgatót illet-e meg jobban, vagy azokat a földmíveléssel foglalkozó magyar kisembereket, akik szeretik a földet és élni-halni tudnak érte.« Miután a bizottságnak vizsgálni kell azt a körülményt is, hogy az elbírálása elé kerülő ügyekben panaszolt cselekmény a bűncselekmény tény­-álladókát megállapítja-e és mert jelen esetben úgy találta, hogy azok a

Next

/
Oldalképek
Tartalom