Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-126. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján a földtulajdonos részére az átruházott ásványszénjogokért járó ellenszolgáltatások és a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és használati jogok tárgyában kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében szükséges rendelkezésekről

150 126. szám. A 17. §-hoz. E szakasz a tervezett törvény alkalmazása során felmerülő viták elintézésére hivatott vegyes bíróság összeállítását szabályozza. A javaslat itt is a Tr. nyomán halad (Tr. 8. §.) s az eddigi rendeleti szabályozás csak annyiben módosul, hogy az ítélőtáblánál alakuló vegyes tanács egyik nem szakbíró tagját nem a pénzügyminiszter, hanem a Magyar bánya- és kohóvállalatok egyesülete, mint a bányavállalkozás mai érdekképviseleti szerve, fogja megnevezni. E módosítás szükségessége és célszerűsége nem szorul indokolásra. A 18. §-hoz. E szakasz rendelkezései a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és ideiglenes használati jogokról szóló s a kivételes hatalom alapján kibocsátott 310/1921. M. E. sz., a gyakorlati élet követelményéként átmenetileg hatályban tartott rendeletben szabályozott viszonyok törvényes rendezését veszik célba. Már fentebb az általános indokolásban rámutattam a 310/921. (I. E. sz. kormányrendelet kibocsátásának előzményeire és indokaira, valamint arra a körülményre is, hogy az idézett kormányrendelet túllő a célon, midőn az 1919. XII. 31. előtt létrejött szerződésekben kikötött vételi és ideiglenes használati jogok hatályát megszünteti. Első tekintetre nyilvánvaló, hogy a jogi szabályozás célját tekintve, teljesen indokolatlan és semmi szükség sincsen arra, hogy az állam a földtulajdon érdekében ily jogfoszást alkalmazzon, mert a célt tekintve, itt is éppen úgy, mint a terragiumnál, csak a szerződésileg megállapított ellenszolgáltatás méltányos felemeléséről lehet szó, de magát a szerződésben foglalt jogalapot nem kell érinteni. . A javaslat 18. §-a, mint a 310/921. M. E. számú rendelet pótlására tervezett egyedüli törvényszakasz, a kérdést ily értelemben szabályozza. A kérdés ilyetén megnyugtatóbb jogi szabályozása, míg egyrészt lényegben fentartja és megóvja a bányavállalkozó szerzett vételi és használati jogait, addig másrészt a földtulajdon szempontjából sem vonhat maga után hátrányt, vagy érdeksérelmet. A szakasz világos rendelkezései további magyarázatot vagy indokolást nem igényelnek. A 310/921. M. E. számú kormányrendelet 2. és 3. §-aiban foglalt rendelkezéseket a célba vett törvényalkotás szempontjából tárgytalanoknak kell tekinteni. A 19. §-hoz. Indokolást nem igényel. Kelt Budapesten* 1922. évi december hó 7. napján. Dr. Kállay Tibor s. k., m. Mr. pénzügy miniszter.