Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-126. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján a földtulajdonos részére az átruházott ásványszénjogokért járó ellenszolgáltatások és a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és használati jogok tárgyában kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében szükséges rendelkezésekről

148 126. szám., Habár tehát a Tr.-tel teremtett mai jogállapot szerint sem vitás, azonkívül már a dolog természetéből is önként következik, hogy a lefizetett vételárnak a törvényjavaslat 5. §-a szerinti kiegészítése az ásványszén jogok visszaháramlásának szerződéses kikötése esetében sem igényelhető, mindazonáltal tekintve, hogy a Tr. hatályba lépte után ebben a kérdésben az érdekeltségek köréből a kormányhatóság elvi álláspontjának megjelölését már kérelmezték, indokoltnak látszott, hogy a javaslatban foglalt jogi szabályozás erre a jogesetre is kiterjesztessék. A 8. és 9. §-okhoz. Érezhető hiánya a Tr.-nek, hogy a termelő üzem szünetelése idejére járó ellenszolgáltatás megállapítása tekintetében nem tartalmaz intézkedést. A Tr. hatályba lépte óta a földtulajdonosi érdekeltség köréből már ismételten szorgalmazták e hiány pótlását, aminek a törvényjavaslat a 8. és 9. §-okban foglalt rendelkezésekkel kíván eleget tenni. A gyakorlati szénbányászat körében előforduló üzemszünetelés] esetek két főcsoportba oszthatók. Az első csoportba azok a szünetélési esetek tartoznak, ahol már nyitott szénbánya létezik, ahol már a széntermelés is folyamatban volt, de utóbb akár belső üzemi okokból, akár a kedvezőtlen üzletmenet, vagy más gátló körülmények folytán a széntermelés szünetelése áll be. A második csoportba pedig azokat a termelésszünetelési eseteket kell sorozni, amidőn a bányavállalkozás még csak a kutatás stádiumában mozog, ahol tehát a széntermelés lehetősége még be nem állott. A 8. §-ban foglalt rendelkezések arra vonatkoznak, hogy mily ellenszolgáltatást igényelhet a földtulajdonos az első csoportba tartozó szünetélési esetekben. A javaslat itt is a szerződésileg kikötött ellenszolgáltatás megfelelő felemelését, illetve kiegészítését írja elő. A földtulajdonosi ásványszénjogok átruházásáról szóló szerződések vagy külön és kifejezetten megállapítják a termelés szünetelése idejére fizetendő pénzbeli ellenszolgáltatás mérvét, vagy pedig kifejezetten idevonatkozólag nem tartalmaznak ugyan intézkedést, de megállapítják a terragiurnnak azt a minimumát, melyet a bányavállalkozó minden körülmények között teljesíteni köteles. A 8. §. rendelkezéseiben a gyakorlatban előforduló esetek mindegyikére nézve feltalálható a szünetélési időszakban igényelhető ellenszolgáltatás megállapításának a törvényjavaslat alaprendelkezéseihez simuló módja. A szakasz világos rendelkezései további magyarázatot, vagy indokolást nem igényelnek. A kutatási időszak tartamára, illetve addig az ideig, míg a szentermel.es meg nem indul, a szénjogi szerződések rendszerint fixösszegben meghatározott bérminimumot állapítanak meg. A 9. §. rendelkezése szerint ez a bérminimum is a törvényjavaslat alaprendelkezéseinek értelmében és szellemében megfelelően kiegészítendő. A 10., il., 12., 13. §-okhoz. E szakaszok rendelkezései érdemben teljesen megegyeznek a Tr. 3., 4., 5., illetve 6. §-ainak rendelkezéseivel. A jogfolytonosság biztosítása és a jogi szabályozás teljessége a Tr. e szakaszainak átvételét múlhatatlanul megkívánja. Ezek a most is hatályban lévő világos rendelkezések közelebbi magyarázatot vagy indokolást nem igényelnek.