Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. 127 íiz állásponton van, hogy a jelen jogi helyzeten változtatni egyelőre nem időszerű. A fennálló jogi állapot szerint a kémkedés miatt, úgyszintén a kémkedés útján elkövetett, szigorúbban megtorlandó bűncselekmények miatt a polgári büntető bíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is a katonai büntető bíróságok a katonai büntető jogszabályok szerint járnak el. Ez a jogi helyzet az 1912 : XXXIII. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazásban találja gyökerét, amely felhatalmazza a minisztériumot, hogy törvényben felsorolt egyes bűncsnlekmónyek tekintetében a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket a katonai büntetőbíráskodás alá helyezze; a 2.136/1922. M. E. számú rendelet pedig (Igazságügyi Közlöny XXXI. évf., 71. 1.) a katonai büntetőbíráskodást a kémkedésre és a kémkedés útján elkövetett szigorúbban megtorlandó bűncselekményekre korlátozza. A katonai kémkedés a világháború tapasztalatai nyomán előre nem látott arányokban fejlődött ki és hazánkat a jelen elszigetelt helyzetében fokozottan fenyegeti.

1 Minden más tekintetet legyőző szempont tehát az, hogy a kémkedés büntetőjogi szabályozásában azt a rendszert kövessük, amely az állam létérdekeinek aránylag a legnagyobb biztonságot nyújtja. A kémkedés veszélyének erélyes leküzdésére jelenleg a katonai büntetőbíróságok alkalmasabbak és a katonai büntető jogszabályok is a polgáriaknál hatásosabb védelmet nyújtanak. 6Q. §. Az 1879: XL. t.-c. 33. §-a két hónapig terjedhető elzárással ós hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, aki bizonyos katonai fontosságú tárgyakról engedély nélkül tervet vag_y vázlatot készít, közzétesz, megszerez vagy lemásol. Az 1912 :LXIII. t.-c. 26. §-a ezt a cselekményt arra az esetre, ha háború idején követik el, vétséggé nyilvánította és büntetését két évig terjedhető fogházra és húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetésre emelte fel. A szóban levő cselekmény rendszerint kémkedést készít elő vagy támogat, anélkül, hogy ezt bizonyítani lehetne, vagy legalább is katonai titok elárulásának közeli veszélyével jár. A katonai titkokat íenyegető kémkedésnek veszélyességére tekintettel ez a védelem elégtelennek bizonyult, ezért a javaslat e cselekménynek bűntetté minősítését tartja szükségesnek. Egyszersmind úgy a büntetőjogi védelem tárgyát, mint az elkövetés módozatait pontosabban írja körül: az előbbiekhez a katonai megrendelésre dolgozó üzemet vagy katonai célt szolgáló egyéb berendezést, az utóbbiakhoz a felvétel készítését is felveszi. Szükségesnek tartja továbbá a javaslat, hogy fennálló jogunk hiányosságát is pótolja. Nyilvánvaló, hogy az előbbi bekezdésben említett veszélyességre utaló körülmény megállapítható az oly egyénnél is, aki oly helyre, ahová a belépést a katonai hatóság a közönségnek megtiltotta, titkon vagy csellel belopódzik. Ezt a cselekményt fennálló jogunk nem bünteti; a javaslat indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy ez a cselekmény vétséggé mihősíttettessók s ily módon megfelelő büntetés alá essék'. Fennálló jogunknak idézett rendelkezései ezzel a szabályozással feleslegesekké válnak; ezért a §. utolsó bekezdése ezek hafcályonkívül helyezéséről rendelkezik. 67. §. Az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a, a 20. §-ának első bekezdése, a 21. és 22. §-a némely a közrendet súlyosabban érintő cselekményt a háború idejére büntetés alá helyezett, illetve a büntetését szigorította. Az állam biztonságának érdeke indokolja, hogy ezek a cselekmények továbbra is szigorú megbirálás alá tartozzanak.