Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. 121 50. §. visszaélések megszüntetése végett világosan szabályozza a vételi bizonyítvány kiadásának feltételeit és lehetővé kívánja tenni a vételi bizonyítvány alapján az ingatlan birtokába jutott árverési vevő jogtalan magatartásának meggátlását. Annak a kiválóan fontos érdeknek védelmére, hogy az ingatlan-végrehajtások megengedése következtében a birtokviszonyokban nemzeti szempontból nem kívánatos eltolódások ne keletkezzenek, szolgál részben a m. kir. minisztériumnak az ingatlanok forgalmáról 5.200/1919 M. E szám alatt kibocsátott rendelete (Igazságügyi Közlöny XXVIII. évf. 318. 1.), amely az ingatlanok elidegenítését hatósági hozzájáruláshoz köti. Ugyancsak a földbirtokpolitika célját szolgálja a javaslat 51. és 52. §-a, mely gondoskodni kíván arról, bogy altruista alapon szervezett jogi személyek az ingatlanok árverési vételénél előnyösebb helyzetbe jussanak más vevőkkel szemben s az árverésre kerülő ingatlanokat a nemzeti birtokpolitika érdekében álló célokra kedvezményezett módon szerezhessék meg. Minthogy a Vht. 192. §-ának a) pontja értelmében csak a három évnél nem régibb időről hátralevő kamatokat lehet a tőkével egy rangsorban sorozni, a hitelezőket méltánytalan károsodás érné annak következtében, hogy az árverési tilalom miatt hátralékos kamatköveteléseik kielégítését az ingatlanból több éven át nem szorgalmazhatták. Ezért az 53. §. a kamatok sorozására vonatkozó szabályokat megfelelően módosítja. 111. Vegyes rendelkezések. 54. §. A gyors eljárás célját szolgálja a §., amely a 3.329/1920. M. E. sz. rendeletnél részletesebben és világosabban sorolja fel azokat az ügyeket, amelyekben a kir. törvényszéknél tanács határoz. Az ebben a §-ban tanácshoz utasított határozatokon kívül a perrendtartásban nem szabályozott ügyekben minden más határozatot egyes bíró hoz meg. 55. §. A 23. §. értelmében az ügyvédek lajstromába való felvételhez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Minthogy ilykép az ügyvédhelyettesi intézmény megszűnik, a társasbíróságok előtti helyettesítésre utóbb megszabott korlátoknak pedig ma már nincs jelentőségük, az 55. §. visszaállítja az ügyvédi rendtartás 15 §-át, amely szerint a főnökét bármely ügyvédjelölt bármely hatóságnál, helyettesítheti. 56. §. Az esküvel megerősített nyilatkozat (az úgynevezett affidavit) intézményét hazai jogunk általában nem ismeri, ez azonban nem volt akadálya annak, hogy egyes esetekben a felek bírói személy előtt külföldön felhasználás végett ilyen esküvel megerősített nyilatkozatot tegyenek. így pl. az igazságügyminisztérium állandó gyakorlata szerint az amerikai hagyatékokban érdekelt személyek a járásbíróság vezetője előtt esküvel megerősített nyilatkozatot tehetnek arról, hogy a meghalt személy őket tartotta vagy segélyezte stb., úgy ahogyan ezt az amerikai hatóságok a baleseti kártérítések folyósítása végett megkövetelik. Az igazságügyminisztérium eddig is utasítást adott a járásbíróságnak az ily eljárásra. Kérdéses az ilyen módon letett eskühöz fűződő büntetőjogi következmény is. Mindez indokolja ennek a kérdésnek törvényhozási szabályozását. 57. és 58. §. Az 57. §. a 8.760/1920. M. E. sz. rendelettel (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf. 605. 1.) létesített mai jogállapotot kívánja fentartani, az 58. §. pedig részletesebben szabályozza egyes koronajószágok felügyeletét. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IV. kötet. 18