Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

116 123. szám. A felülvizsgálati kérelemnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében a Pp 545. §-ának 1. bekezdésében megállapított 1.000 koronát a javaslat 200.000 koronára emeli fel. A felülvizsgálat szóbeli tárgyalása és nyilvános előadás alapján elintézése között az a különbség van, hogy míg az előbbiben a felek felszólalhatnak, az utóbbiban a feleknek felszólalási joguk nincs. Tekintettel arra, hogy a felek ebben az utóbbi esetben is előadhatják a felülvizsgálati kórelemben és az arra adott felülvizsgálati válasziratban jogi fejtegetéseiket és kórelmeiket, nem fűződik a feleknek nagy érdekük ahhoz, hogy az ügy szóbeli tárgyalás vagy nyilvános előadás alapján nyerjen elintézést. Viszont az elintézésnek ez az utóbbi módja az ítélőtáblákat nagyban tehermentesíteni fogja, mert ezekben az ügyekben a felszólalás nem fogja idejüket igénybe venni. Sőt megfontolást érdemel az is, hogy a kir. Kúria felülvizsgálati bíráskodásában is nem lehetne-e bizonyos mértékben a nyilvános előadás alapján való elintézést behozni. Ezidőszerint ettől eltekintettem azért, mert a Kúria tehermentesítésére javaslatba hozott egyéb rendelkezéseket elegendőknek tartom és nem kívánnám a feleket a kir. Kúria előtt a felszólalás jogától megfosztani, hacsak erre kényszerítő ok nincs. A házassági perekben érvényesített vagyonjogi keresetnél a fellebbezés korlátozása tekintetében a Pp. 691. §-ának 1. bekezdésében megállapított összeg, továbbá a felülvizsgálat korlátozása tekintetében a Pp. 691. §-ának 2. bekezdésében megállapított összeg összhangban van a Pp 521. §-ának 1. bekezdésében ós 525. §-ában megállapított összeggel, a javaslat tehát itt is ugyanazt az összeget állapítja meg, amelyet a felülvizsgálat korlátozása és a felülvizsgálati bíróság meghatározása tekintetében megállapít. A házassági vagyonjogi perben tehát épúgy mint más vagyonjogi perben 100.000 koronáig a kir. törvényszék, 500.000 koronáig pedig a kir. ítélőtábla ítélete végleges lesz. Az ítéletnek fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatósága szempontjából a Pp. 415. §-ának 4. pontjában megállapított 200 koronát 20.000 koronara, a Pp. 509. §-ában megállapított 1.000 koronát pedig 100.000 koronára emeli fel. Az emelés tehát százszoros. Igaz ugyan, hogy az előzetes végrehajthatóság alkalmas arra, hogy a feleket a felesleges fellebb viteltől visszatartsa és ilykép hatással van a bíróságok tehermentesítésére, másrészről azonban a felekre nézve veszedelmes is lehet. Ennélfogva ennél nagyobb emelést nem kívántam javaslatba hozni. A községi bíróság hatásköre tekintetében a Pp. 758. §-ban megállapított 50 koronát 10.000 koronára emeli fel a javaslat a pénz értékének csökkenése következményeképen. Ha ennél kisebb összeg jönne figyelembe a községi bíróság hatáskörének megállapításában, akkor attól lehetne tartani, hogy a. községi bíróságok elé nagyon kevés ügy kerülne, ami a járásbíróságok túlságos megterhelését vonná maga után. Megjegyzem még, hogy a büntető törvényekben ós egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés ós pénzbírság mértékének ideiglenes felemeléséről szóló 1921 : XXVIII. t.-c. 4. §-a a polgári peres és nem peres eljárás folyamán büntetéskép vagy rendbüntetésűl kiszabható pénzbüntetésnek vagy pénzbírságnak összegét tízszeresére emelte föl. Ilykép a Pp. 111., 118., 171., 175, 210., 213., 222., 296., 303, 336, 357, 544. §-aiban megállapított összegek tízszeresükre lettek fölemelve. Az 1921 : XXVIII. t.-c. 11. §-a értelmében a minisztérium ezeket az