Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.
Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről
123. szám. 103 detményeket — a bíróságnál történő kifüggesztésen felül — a hivatalos lapba csak egyszer kell beiktatni. Indokolt esetben azonban, amennyiben a további közzététel nem jár az értékpapír értékével arányban nem álló költ4 seggel, a bíróság hivatalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék. Az 1881 : XXXIII. t.-c. 28. §-ában meghatározott felfolyamodási határidő a megsemmisítő hirdetménynek a hivatalos lapban megjelent közzétételétől számít. Rendeleti szabályozásra felhatalmasás. 61. §. Az igazságügy miniszter felhatalmaztatik, hogy az eltartásra jogosult családtagok ós a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelmére irányuló ideiglenes intézkedéseket tárgyazó eljárást (3—10. §§.), a házasságon kívüli gyermek atyai elismerésének megállapítására irányuló bírói nem peres eljárást, továbbá a háborúban eltűntek holtnaknyilvánítását, a munkaügyi bíráskodást, a hazaárulók vagyonára vonatkozólag a hitelezőket és más igénylőket illető jogok érvényesítésére irányuló eljárást, végül egyes különleges bírói eljárásokban külön eljárási költség fizetését és fölhasználását rendelettel szabályozza. » Felhatalmaztatik továbbá az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvény 31., 34., 44., 46., 47. és 54. tj-ában megállapított értékhatárokat a pénz értékének változásához képest a törvényhozás rendelkezéséig rendelettel felemelje vagy leszállítsa. Az igazságügyminiszter rendelettel intézkedik a különleges eljárási szabályok megállapítása, valamint a bírói eljárás felfüggesztése tárgyában eddig kiadott rendeletek fenntartása, kiegészítése, módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt. V. FEJEZET. Büntetőjogi rendelkezések. ! Esküdtbíróság működésének szünetelése. 62. §. Az esküdtbíróságok működése a törvényhozás további rendelkezéséig szünetel. Az eskütbíróságok hatáskörébe utalt ügyekben a törvényszékek járnak el. Egvelőre szünetelnek az eskütbíróságok alakításának előkészítő munk&* latai is"(1897 : XXXIII, törvénycikk). Kivételes illetékesség. VW ' ' 63. §; • Ha a bűnvádi, a kegyelmi vagy a bűnvádi eljárással, kapcsolatos más -eljárásnak az illetékes kir. ügyészségnél megindítása vagy folytatása az