Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről

84 88. szám. gazdasági kamarai közgyűlési határozat a föl dm ívelésügyi miniszterhez megfellebbezhető. 23. §. Azt, hogy a kamarai tagoknak külön megbízatásért tiszteletdíj adassék, nem kell külön indokolni. Az pedig, hogy a gyűléseken való megjelenéssel vagy külön kiküldetésekkel felmerült költségek megtéríttessenek, abban (leli magyarázatát, hogy enélkül a kevésbé tehetős tagok, különösen a kis erdőbirtokosok és az erdészeti alkalmazottak képviselői nem igen vehetnének részt a sokszor távoleső helyen tartott gyűléseken és ugyancsak nem igen volaának kaphatók arra, hogy külön kiküldetésekre vagy egyéb megbízatásokra vállalkozzanak. 24. §. Az erdőgazdasági kamara tagjaitól a kamara állásfoglalásának kialakulásában való közreműködésen kívül általánosságban más egyéni munkakifejtést nem várhatunk. Hivatásszerű és szakképzett munkaerőkre is szükség van tehát, akik egész tevékenységüket a kamara ügyeivel való foglalkozásnak szentelhetik. Ezek között a legfontosabb szerep a kamara igazgatójára vár: az ő tudása, szervezőképessége ad jelentőséget a kamarának. Különösen az első időben a szervezet megalapozása körül jut fontos szerep az igazgatónak. Mivel a kamara sorsa attól függ, hogy a meginduláskor a vezetés biztos kezekben legyen, elsőízben a kamara igazgatójának kinevezését a földmívelésügyi miniszterre kell bízni, aki azonban ezt a reáruházott feladatot csak a kamara meghallgatásával gyakorolhatja. Később, ha a kamarának alkalma lesz a vezetésre alkalmas kamarai tagokat felismerni és kiválasztani, teljes közvetlenségével érvényesülhet e tekintetben is az önkormányzati elhatározás. 25. és 26. §. Az erdőgazdasági kamara részben esetleges saját bevételeiből, részben állami hozzájárulásokból ós főként kamarai illetékekből fedezi kiadásait. Ha a kamara a birtokosok érdekében bármiféle intézményt létesít, vagy bármely berendezésre avagy munkálat elvégzésére vállalkozik, ezekből némi bevételre maga is számíthat. Ha pedig olyan intézményeket létesít, amelyek természetüknél fogva nem eredményezhetnek közvetlen bevételeket, az állam anyagi támogatását igényel heti. Eddig is szerepeltek az állami költségvetésben ilyen kiadások, nem jelent tehát az államra nézve új terhet, ha azok jövőben nem közvetlenül, hanem a kamara útján használtatnak fel. Harmadik helyen jön a törvényesen kivethető kamarai illeték, amely a kamara létét és függetlenségét van hívatva biztosítani. A kamarai illeték nagyságát előre megállapítani nem lehet. A kamarai illeték alapja a javaslat szerint annak a kataszteri tiszta jövedelemnek kétszerese, amely az illető erdőbirtokra (erdőre, kopárra, erdőlétesítésre törvényesen kijelölt homok stb. területre) és tartozékaira a kamarai illeték kivetését megelőző évben megállapíttatott. A kamarai illeték kulcsát a> kamara évi költségvetése alapján maga a kamara állapítja meg oly módon, hogy ez évi szükségletből, a kamara