Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről

80 88. szám. alkalmazottak csoportjába kell sorozni mindazokat, akik évi javadalmazás mellett állandóan vannak az erdőgazdaságnál alkalmazva vagy foglalkoztatva, de erdőmérnöki oklevelük nincsen. Ide tartoznak tehát a törvényes erdőmérnöki minősítéssel nem biró magánerdőtisztek, erdészeti altisztek, erdőőrök, erdészeti felvigyázók stb. Az osztatlan közösségben levő erdőbirtokok részes feleinek illetőségeire eső területet az egyes részes felek egyéni birtokához hozzászámítani, vagy az ilyen közösségek után választói jogot gyakorolni nem lehet. Hogy mégis az ilyen közös birtok érdeke is képviselve legyen, a 8. §. akként rendelkezik, hogy a közös birtokosok meghatalmazott útján gyakorolják szavazati jogaikat. 8. §. A jelen törvényjavaslat 6. §-a csak a választásra való jogot állapítja meg. Azt azonban, hogy a jogosultak közül kik gyakorolhatják a választói jogot személyesen és kik meghatalmazott útján, a 8. §. írja elő. Eszerint csak a 24. életévüket betöltött, magyar állampolgársággal bíró férfiak gyakorolhatják személyesen a választói jogot, de ezek is attól feltételezetten, ha törvényeink értelmében községi választói jogot gyakorolhatnak. A többi választásra jogosultak csak meghatalmazott útján gyakorolhatják választói jogukat. Ez a korlátozás azonban nem a választásban való részvételre, hanem csupán a jogosultságnak miképen való gyakorlására vonatkozik. 9. §. Az erdőgazdasági érdekképviselet alsó fokú szervének, az erdőgazdaságikamarának kerülete több vármegye területére terjed ki. Erre való tekintettel igen nagy költség- és időveszteség mellett is talán kivihetetlen volna, hogy az összes érdekeltségi csoportok minden tagja a kamara székhelyére utazzék választói jogának gyakorlása végett. De hogy mégis minden egyes választásra jogosult legalább közvetve élhessen választójogával, a javaslat akként intézkedik, hogy a kamara tagjainak választása részben közvetlen szavazással, részben megbízottak útján való szavazással történjék. A nagy erdőbirtokosok, akik számra nézve legkevesebben vannak és akik vagyoni képességüknél fogva megtehetik, hogy esetleg más vármegye területére utazva gyakorolják választójogukat, saját csoportjukból a kamara székhelyén közvetlenül választják meg az erdőgazdasági kamara tagjait. A közép erdőbirtokosok és az okleveles erdőmérnökök, akik számra nézve többen vannak mint a nagy erdőbirtokosok és vagyoni helyzetük sem engedi meg a költségesebb utazást, saját vármegyéjük székhelyén gyűlnek össze és itt saját csoportjukból választanak 10—10 megbízottat, akik a kamara székhelyén választják meg érdekeltségi csoportok szerint az erdőgazdasági kamarai tagokat. A kis erdőbirtokosok és az egyéb erdőgazdasági alkalmazottak, akik számra nézve a legtöbben vannak és akiket emiatt még saját vármegyéjük székhelyén sem igen lehetne összehívni, közigazgatási járásonként gyűlnek össze a járás szókhelyén és ott választanak 10—10 járási megbízottat; a járási megbízottak saját vármegyéjük székhelyén gyűlnek össze és ott választanak 10—10 vármegyei megbízottat és csak a csekély számú vármegyei megbízott utazik a kamara székhelyére, hogy ott válassza meg az erdőgazdasági kamarai tagokat.