Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről

88. szám. 77 képviselet tagjainak száma ne függjön a birtokmegoszlás esélyeitől, hanem úgy a különböző nagyságú erdők birtokosai, mint az okleveles erdőmérnökök és az egyéb erdőgazdasági alkalmazottak képviselete minden kamaránál egyenlő számban legyen biztosítva. Bármennyire általánosak is a gazdasági érdekek, még sem vitatható, hogy nemcsak az erdőmérnököknek és az erdőgazdasági egyéb alkalmazottaknak vannak saját külön érdekeik, hanem, a kis-, közép- és nagy erdőbirtokosok gazdálkodását is befolyásolhatják a közös célokon belül egymástól némileg eltérő külön érdekek. Hiányos és tökéletlen volna ezért a szervezet, ha nem biztosítana képviseletet minden csoportnak. Ebből az okból a törvényjavaslat külön csoportosítja az 500 kat. holdon alul, az 500—2.000 kat. holdon és a 2.000 kat. holdon felül gazdálkodókat ; külön választja továbbá az okleveles erdőmérnököket ós az egyéb erdőgazdasági alkalmazottakat és úgy intézkedik, hogy mindegyik csoport egyenlő számú kamarai tagot válasszon az erdőgazdasági kamarába és egyenlő számú taggál képviseltesse magát az országos erdőgazdasági kamarában. Egyik sarkalatos intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy éppen úgy, mint a mezőgazdasági érdekképviseletnek, az erdőgazdasági kamaráknak is ad bizonyos korlátok között adóztatási jogot. Kétségtelen, hogy a mérsékelten kivethető kamarai illeték növelni fogja az erdőbirtok terheit, de azért nem térhetnek ki az erdőbirtokosok sem ez elől az áldozat elől, mert az ilyen szervezett együttműködés rendszerint az anyagi eszközök hiánya miatt erőtelen és mert az esetről-esetre adott kormánytámogatás függő helyzetbe hozhatja az érdekképviseletet. II. Részletes indokolás. I. FEJEZET. Általános rendelkezés. 1. §. A jelen törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletnek két fokát különbözteti meg. A mezőgazdasági érdekképviselet kiépítése mezőgazdasági bizottságok alakításával kezdődik oly módon, hogy minden község (város), minden járás és minden vármegye külön mezőgazdasági bizottságot alakít; ezekből a mezőgazdasági bizottságokból alakul ki a több törvényhatóság területére kiterjedő mezőgazdasági kamara és a mezőgazdasági kamarákból az országos mezőgazdasági kamara. Az erdőgazdasági érdekképviselet kiépítését a községeknél, járásoknál és egyes vármegyéknél kezdeni nem lehet, de nem is kívánatos, mert vannak nemcsak nagy kiterjedésű határral rendelkező községek ós városok, hanem közigazgatási járások, sőt az Alföldön olyan vármegyék is, amelyeknek területén vagy nincsen erdő vagy ha van is erdő, az olyan kis számú birtokos tulajdona, illetőleg azoknak ügyeit olyan kevés számú okleveles erdőmérnök és egyéb erdőgazdasági alkalmazott intézi, hogy az érdekkóp-