Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-98. A pénzügyi bizottság jelentése "a közadók kezeléséről" szóló 81. számú törvényjavaslat tárgyában

98. szám. 221 határokat a szükséghez képest rendeleti úton felemelhesse, illetve leszállíthassa. A 45. §. első pontjában foglalt felsorolást kiegészítette a bizottság .azzal, hogy oda felvette az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézettől járó díjakat is. A 48. §. má-odik bekezdésében a kisiparosokat megillető kedvezményt kiterjesztette azokra az ügyvédekre is, akik ügyvédi gyakorlatukat külön irodahelyiség hiányában a lakásukon folytatják azon tárgyakra nézve, amelyeket megőrzésre vettek át. Irodával nem rendelkező ügyvédek érdekében

1 egyébként az ezen szakasz 4. és 6. bekezdésében is tett módosítást a bizottság. A 69. §-t, mint a vegyes rendelkezések közé tartozót, a bizottság kiemelte az 5. fejezetből és mint új 86. §-t a 85. §. után iktatta be. Egyidejűleg át is szövegezvén azt oly irányban, hogy a városoknál a folyósított jutalmakból nemcsak az adókezelessel közvetlenül foglalkozó tisztviselők részesíttessenek. A régi 72., illetve az új 71. §-ban a bizottság két változtatást tett. Először az első bekezdésben kimondta azt, hogy a hátralékos kimutatások a vonatkozó telekkönyvi kérvénybe is belefoglalhatok. Az 5. bekezdésbe pedig beszúratott, hogy a pónzügyigazgatóság csak a telekkönyvi hatóság eljárását nem érintő panasz tárgyában dönthet első fokon. A régi 85., illetve az új 82. §. első bekezdésének a) pontjából egy új bekezdés alakíttatott s egyidejűleg az át is szövegeztetett. Azonkívül ebbe a szakaszba új 7. bekezdés vétetett fel, mely kimondja, hogy az elévülés szempontjából közömbös, vájjon a fél egyetemlegesség vagy kezesség alapján köteles-e a tartozást fizetni? Viszont a szakasz régi 6. és 7 bekezdései elhagyattak. A régi 85., illetve z új 84. §. hatodik bekezdése oly irányú intézkedéssel egészíttetett ki, hogy az előírás akkor is foganatosítandó, ha a behajthatatlanság címén törölt adók az elévülési időn belül a fél kedvezőbb vagyoni viszonyok közé jutása után behajthatóvá válnak. A 99. és 100. §-ok sorrendjét a bizottság megváltoztatta akként, hogy a 100. $-t előbb helyezte, minélfogva az a 99 számot kapta s viszont. A 102. §. után egy új 103. §-t illesztett be a bizottság két bekezdéssel, melyeket már fentebb érintett is. Ennek a szakasznak első bekezdése kimondja az összes közszolgáltatásokra nézve a koronákra felfelé való kikerekítés elvét, a második bekezdés pedig megadja a pénzügyminiszternek a jogot, hogy az értékhatárokat felemelhesse, illetve leszállíthassa. Az utolsó előtti új 106. számozású szakaszba hatályon kívül helyezendő rendelkezések közé felvette a bizottság az 1881. évi LX. t.-cikk 189. §-ának •b) és c) pontját, valamint utolsó bekezdését is. A bizottság a jelentés elején kifejtett indokokra való tekintettel a fenti módosításoktól eltekintve az egész javaslatot magáévá tette s azt, mint rendkívüli üdvös és kívánatos intézkedést — az ide mellékelt szövegezésben — a Nemzetgyűlésnek úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlja, kérve annak tárgyalására nézve a sürgősség kimondását. Kelt Budapesten, a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának 1922. évi movember hó 21-ón tartott üléséből. Ráday Gedeon gr., s. k., Őrffy Imre s. h., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója»