Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

166 91. szám. címet, vagy a képzettség közelebbi megjelölésére szolgáló rokon címet, vagy megtévesztésre alkalmas hasonló címet jogosulatlanul használ, — lényegében már az 1879. évi XL. t.-c. 45. §-ában bennfoglaltatik s a mérnöki cím használata tárgyában a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által 1890. évi május hó 23-án 22.578. szám alatt kiadott rendelettel a törvényhatóságok emlékezetében felfrissítíetett. Ezen érvényben lévő törvényes intézkedések mellett is feltétlenül szükséges volt ezt a rendelkezést a jelen törvényjavaslatba befoglalni egyrészt azért, mert a mérnöki rendtartásról szóló organikus új törvény csonka lenne ezen rendelkezés felvétele nélkül; —másrészt szükséges volt a 68. §-nak ezzel szorosan összefüggő ama rendelkezéseire tekintettel, amelyek a szóban lévő, — valamint a 2.-5. pontok alatti kihágások büntetéseit is az 1879 : XL. t.-c. rendelkezéseitől tudatosan eltérően állapítják meg. Míg a 67. §. 1. pontja a kamarán kívül álló, mérnöki képesítéssel nem bíró egyének által elkövethető kihágást állapít meg, a 2. pont á kamara tagjának azt a fegyelmi vétség keretein túl menő cselekményét minősíti kihágásnak, ha a törvénynek a feljegyzések vezetésére és a megbízók iratainak megőrzésére vonatkozó rendelkezéseit megszegi (31. §.). A 3. pont gátat szab annak, hogy köz- vagy magánalkalmazásban lévő mérnök a törvény rendelkezései (3. és 29. §.) ellenére mérnöki munkálatokat végezhessen; a rendelkezés szerint tehát kihágást követ el az a köz- vagy magánalkalmazásban lévő mérnök, aki kivételes esetben teljesített magánmunkáit a kamarának be nem jelenti vagy rendszeres magángyakorlatot folytat, anélkül, hogy a kamara tagja lenne, vagy mint kamaratag megbízást vállal oly magánmunkára, amelynek megbírálására vagy tárgyalására az a hivatai illetékes, amelyhez ő tartozik. A 4. pont ugyancsak a kamarán kívül álló egyenek által elkövethető azt a kihágást írja körül, ha valaki a (később kiadandó miniszteri rendeletekkel) a kamara tagjainak fenntartott munkát jogosulatlanul vállal vagy ilyennel keresetszerüen foglalkozik Az 5. pont a mérnökök vagy mérnökhelyettesek törzskönyvébe való felvétel céljából hamis vagy hamisított okirat használatát vagy annak megkísérlését minősíti kihágásnak A 68. §. a 67. §-ban megállapított kihágások büntetéseit sorolja fel, egyes részeiben az eredeti, illetve bizottsági javaslat szövegéhez képest szabatosabb fogalmazásban. E büntetések közül a pénzbüntetések általában magasabbak, mint a kihágásokra az 1879 : XV. t.-c. által megállapított pénzbüntetések, amely a törvényjavaslatba a belügyi és igazságügyi minisztériummal egyetértöleg felvett intézkedések nemcsak abban lelik indokukat, hogy a pénz -értékének nagymérvű csökkenésével itt is számolni kellett, hanem egyszersmind eszközt akarnak nyújtani arra is, hogy a szóban levó kihágások ellen mindenkor kellő hatékonysággal lehessen eljárni. Olyan esetekre, amelyekben az elkövetett, s kihágásnak minősülő cselekmény az elkövetőnek esetleg tetemes jövedelmet biztosított, e §. a pénzbüntetést határozott összeg helyett e jövedelemmel aránylagosan kívánta megszabni. Ugyancsak a kihágások elleni eljárás hatékonyságát szolgálja e §. utolsóelőtti bekezdésének az a rendelkezése is, amely szerint a 67. §-ba ütköző kihágások miatt az eljárás nem a rendőrhatóságok, hanem a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik, amennyiben a multak tapasztalatai azt mutatták, hogy a rendőrhatóságok az eddig eléjük került címbitorlási eseteket a közérdek szempontjából káros enyheséggel kezelték. E §. utolsó bekezdése, amely az eredeti szövegben még nem volt benne, a büntető rendelkezéseknek a katonai büntető bíráskodásnak alávetett egyénekkel szemben való alkalmazásai szabályozza.