Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

126 91. szám. • 26. §. A kamara minden év első negyedében előző évi működéséről kimerít» jelentést tesz a kereskedelemügyi miniszternek, amelyben a mérnöki foglalkozás körében tett tapasztalatairól és fegyelmi joghatóságának gyakorlásáról részletesen beszámol. 27.* §. A kamara választmányának határozatai ellen vagyonkezelési ügyekben a közgyűléshez, más ügyekben úgy a budapesti kamarára, mint a vidéki kamarákra kiterjedő hatáskörrel Budapesten alakítandó mérnöki tanácshoz van helye fellebbezésnek. Úgy a közgyűlésnek, valamint a mérnöki tanácsnak a hozzájuk fellebbezett ügyekben való határozatai végérvényesek. A mérnöki tanács az elnökön ós két alelnökön kívül harminc tagból áll, a kiket arra való figyelemmel, hogy a tagok sorában a mérnöki foglalkozási körök mindegyike legalább két-két taggal képviselve legyen, a kereskedelemügyi miniszter három évre nevez ki ; ós pedig tizenöt tagot a mérnöki kamarák választmányainak jelölése alapján a kamarák oly tagjai közül, akik már legalább tíz év óta folytatnak mérnöki gyakorlatot, öt tagot a technikai főiskolák jelölése alapján oly szakférfiak sorából, akik nem kamaratagok, öt tagot a magyar királyi közigazgatási bíróság elnökének javaslatára a bíróság bírói képesítésű tagjai közül, s végül öt tagot a magyar királyi szabadalmi bíróság mérnökbíiói közül. Az elnököt és alelnököket a tanács által jelölt öt egyén közül ugyancsak három évre szintén.a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. Ha a kinevezés a tanács tagjai sorából történt, ugyanekkor a tagok létszámát kiegészíti. Nem nevezhető ki a mérnöki tanács tagjává az, aki valamelyik kamara p választmányának tagja, továbbá az, aki a 8. §-ban felsorolt kizáró okok miatt nem lehet a mérnöki kamara tagjává, valamint az, aki a 38. §. harmadik bekezdésének rendelkezése alá esik. A mérnöki tanács az elnökön kívül hattagú fellebbezési tanácsban határoz,, akik közül hármat a kamarai tagok, egyet a kamarákon kívül álló tagok, egyet a magyar királyi közigazgatási bírósági tagok, egyet pedig a mérnökbírósági tagok sorából az elnök hív be. A tanács megalakulásának és a behívásnak módozatait, nemkülönben a fellebbezési tanácsnak eljárási szabályait a tanács ügyrendje állapítja meg. Ez az ügyrend akkor válik joghatályossá, ha azt a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg jóváhagyta. 28. §. A kamara működése felett a felügyeleti jogot az érdekelt társminiszteterekkel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter gyakorolja és ebben az ügykörben a kamarához rendeleteket és utasításokat intézhet. A mérnöki kamara köteles a kereskedelemügyi miniszter hozzá intézett rendeleteit és utasításait végrehajtani, illetőleg azokra figyelemmel lenni. Ha a kamara valamely rendeletet önkormányzati jogköre szempontjából sérelmesnek vagy. jogszerűtlennek tart, joga van a végrehajtás előtt a kereskedelemügyi miniszterhez fordulni felterjesztéssel. A miniszter újabb rendeletét azonban köteles haladék nélkül végrehajtani, de az ellen birtokon kívül fellebbezéssel élhet a magyar királyi közigazgatási bírósághoz,