Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-89. Törvényjavaslat az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról
89. szám. 107 kell venni a tulajdonosoknak az erdőtelepítés céljaival és helyi természeti-viszonyokkal összeegyeztethető kívánságait is. Ezért rendeli el a javaslat, hogy ezeket a terveket, jóváhagyásuk előtt, az érdekelt tulajdonosoknak vagy birtokosoknak be kell mutatni, hogy alkalom nyíljék arra, hogy az érdekeikre sérelmesnek vélt intézkedésekre észrevételeiket írásgan megtehessék. 14. §. A jóváhagyott erdősítési és fásítási tervekben elrendelt munkálatok kétségen kívül hasznos beruházásnak tekinthetők, amely első sorban a föld tulajdonosának hozza meg gyümölcsét. Ezért a javaslat a telepítés végrehajtására, annak további gondozására és fentartására a tulajdonost kötelezi. A tulajdonosnak ez a kötelezettsége annál inkább indokolt, mert a javaslat 2. §-a szerint erdőtelepítésre, elenyésző csekély kivétellel, a más mívelési ágazatban haszonnal éppen nem vagy csak aránytalanul kevés jövedelemmel mívelhető területek, vagy olyan birtokrészletek jelöltetnek ki, amelyeknek befásítása a velük szomszédos területek megvédése vagy jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges. Az erdősítés által az e célra kijelölt ingatlan értékben gyarapodni és jövedelme a tulajdonos javára fokozódni fog. Az erdőtelepítési munkálatok végrehajtása azonban nem bízható mindenkor a tulajdonos belátására, mert előfordulhat olyan eset, hogy a tulajdonos nemtörődömsége, saját jól felfogott érdekeinek fel nem ismerése vagy más hasonló ok miatt az elrendelt telepítési és fásítási munkálatok kellő időben és a megkívánt módon való végrehajtására kellő biztosítékot nem nyújt. Mivel az alföldi erdők és fásítások létesítése fontos közgazdasági érdek: gondoskodni kellett arról, hogy ezek a munkálatok feltétlenül megtörténjenek. Maga az állam teherviselőképességének talán legfelső határáig elmegy, hogy az erdőbirtokosok segítségére legyen annak a nagyfontosságú közgaz- v < dasági érdeknek megvalósításában, nevezetesen a kijelölést államerdészeti közegekkel államköltségen teljesíti; az erdősítési és fásítási terveket, valamint a rendszeres gazdasági üzemterveket és használati terveket állami közegekkel, államköltségen készítteti el; az erdősítés és fásítás kiviteléhez indokolt esetben költségmentes vagy mérsékelt árú csemetéket bocsát az arra rászorult birtokosoknak rendelkezésre; költséges megfigyeléseket és kísérleteket végez állami közegekkel állami költségen az alföldi fatenyészet titkaínak kikutatására; joggal elvárható tehát, hogy a birtokosok is hozzájáruljanak az erdők telepítéséhez és a fásítások létesítéséhez annál inkább, mert első sorban ők látják hasznát a megtelepített erdőknek és fásításoknak. Ha azonban valamely birtokos az erdősítési munkát nem akarná, vagy nem tudná teljesíteni, a javaslat módot keres arra, hogy a legvégső esetben kényszer alkalmazásával szerezzen érvényt a törvény rendelkezéseinek. Ebből az okból a javaslat akként intézkedik, hogy ha valamely község (város) erdősítési vagy fásítási kötelezettségének nem tenne eleget, ezeket a munkálatokat a község (város) terhére az állam foganatosítja. Ha pedig más tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a kijelölt területet az a község (város) válthatja meg, melynek határában a kijelölt terület ** fekszik és ez esetben a község vagy városra hárul az erdősítési kötelezettség. Ha azonban az érdekelt község (város) anyagi erő hiányában vagy bármely más okból az ingatlant megváltani nem tudná vagy nem akarná, legvégső esetben a tulajdonosak terhére az állam gondoskodik az erdők telepítéséről vagy a fásítások létesítéséről és ebben az esetben a felmerült költségek közadók módjára szedetnek be. Mivel az alföldi erdők létesítéséhez szükséges területek mezőgazdaságilag művelt földekből hasittatnak ki, ezeknek a birtokrészeknek megváltásánál a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920 : XXXVI. t.-c. rendelkezései, illetőleg annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 14*
