Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-89. Törvényjavaslat az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról

89. szám. 103 A mezőgazdaság érdeke megkívánja, hogy a szél káros hatásának bekövetkezése elötí célszerű fásításokkal mintegy óvóintézkedések tétessenek. Ebből a célból azokon a helyeken, ahol a szél a laza szerkezetű homoktalajt könnyen mpzgásba hozhatja, a szél irányának megfelelően szélfogókat kell léíesíteni és ezen felül nagyobb kiterjedésű birtokokon, ahol a szél ereje — akadályok hiánya miatt — fokpzódhatik, a mezőgazdasági földeket szegélyfákkal kell körülvenni. A beárnyékolás káros hatásának lehető mérséklése érdekében azt az alsó határt amelynél a szegélyfák létesítése kötelező, a törvényjavaslat szántóföldeknél, vagy legelőknél 50 k. holdban állapítja meg. Réteknél a beárnyalás a fü növekvésére kevésbé káros, sőt a nyári hőség mérséklésével inkább kedvező hatású, azért a javaslat szerint a réteknél 2 k. hold az az alsó határ, amelynél szegélyfák ültetése kötelező. A legelők belsejében — taghatárokat elválasztó fasorokon kívül — csak ott Kell fásítani, ahol azt a talaj védelme, valamint a talaj megjavítása szükségessé teszi. Az így keletkezet! ligetes foltok a legelő jószágnak is menedékül szolgálnak. 3. §. Mivel a javaslat 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint az Alföldön erdőt csak ott lehetne telepíteni, ahol ugyanezen §-ban felsorolt silány, mezőgazdasági müvelésre okszerűen nem hasznáíiiató területek vannak és mert minden községnek elsőrendű érdeke, hogy határában erdő is legyen; gondoskodni kellett arról, hogy ott is telepíttessenek az Alföldön erdők, ahol silányabb mezőgazdasági földek nincsenek. Ezt a célt kivan ja szolgálni a javaslatnak az a rendelkezése, hogy ha valamely város vagy járás területén a 2. §. második bekezdése alapján erdősítésre kijelölhető terület nincsen, vagy ha van is, de nem olyan kiterjedésben és elhelyezkedéssel, hogy az elérni kivánt célok biztosíthatók legyenek: — a még hiányzó és szükséges területek végső esetben mezőgazdasági célra alkalmas területekből is legyenek pótolhatók. A magánérdekek lehető megkímélése érdekében azonban a javaslat kimondja, hogy ilyen esetekben elsősorban az erdősítésre önként felajánlott területeket kell figyelembe venni és ha még akkor is mutatkoznék hiány, kerül sor a korlátolt forgalmú ingatlanokra és a nagyobb mezőgazdasági birtokokra, de csakis az előreláthatólag ritkán jelentkező, és nem nagy mérvű hiány pótlásához szükséges terület arányában. Magától értetődik és a javaslat is kötelezően előírja, hogy az ilyen területek kijelölésénél is a legnagyobb körültekintéssel és az érdekelteknek, valamint a helyi érdekképviseletnek meghallgatásával kell eljárni. (I. 4. §.) Ebben a kivételes esetben tehát sor kerül a mezőgazdaságilag mívelhetö terütenyészeti viszonyok folytán elért többtermelés a terület veszteséget jelentékenyen •ellensúlyozza. 4. §. Arról, hogy hol és milyen kiterjedésben telepíttessék erdő, illetőleg létesíttessék gazdasági fásítás, a helyi viszonyok gondos mérlegelésével és az érdekelt földtulajdonosok és érdekképviseleteik meghallgatásával a m. kir. erdőhivatal fogja a tervet elkészíteni. A javaslat tehát gondoskodik arról, hogy a kijelölési terv necsak az érdekelt földtulajdonosok, hanem helyi érdekképviseleteik meghallgatásával készüljön el azért, hogy bármely oldalról megnyilvánul jogos kívánság, vagy észrevétel már à kijelölési terv elkészítése alkalmával figyelembe vehető legyen.