Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-60. A pénzügyi bizottság "a földadó kivetéséneki és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról" szóló 37. számú törvényjavaslat tárgyában

88 60. szám. delkezéseinek alkalmazása szempontjából — a mindenkori budapesti búza­árnak megfelelően minden hónapban a következő hónapra szóló érvénnyel a Pénzügyi Tanács állapít meg és amely buzaértéket a Budapesti Közlönyben minden hónap 20-ik napján közzé kell tenni. * A búzaértékben fizetendő földadó négy egyenlő részben minden naptári évnegyed első napján esedékes és egy-egy részlet az illető évnegyed bár­mely napján, de több évnegyedre előre is fizethető, ha azonban valamely részlet a megfelelő évnegyedben be nem fizettetik, a« adózó pótlék címén a hátralékos búzamennyiség után negyedévenkint 2% búzaértéket fizcD. Az az adózó, ki valamely költségvetési év első negyedében egész évi földadóját előre kifizeti, a kivetett évi földadó 5°/o-a elengedésének kedvez­ményében részesül. Ez a kedvezmény, ha az adózó megzőgazdaságilag kezelt földbirtokának összes kataszteri tiszta jövedelme 100 K-át meg nem halad 15 u /o-ra, ha 50 K-át meg nem halad 25°/ora emelkedik. 5. §. Haszonbérleti jogviszonyoknál a földadót egész összegében továbbra i& az a fél fizeti, amelyikre a földadó viselésének kötelezettségét a felek közti szerződési megegyezés, illetve megállapodás hárítja. Ha azonban az a szer­ződő fél, amelyik a földadó fizdtésére kötelezve van, eme törvény által létesített földadótöbblet viselését magára nézve bármi okból méltánytalannak véli, s e tekintetben a másik szerződő féllel megegyezésre jutni nem tudna, joga van ennek a szerződő félnek a haszonbérleti jogviszonyt e törvény hatálybaléptét követő 30 nap alatt a jelen törvény életbeléptét követő szer­ződésszerű gazdasági év végére felmondani, s ily felmondás bekövetkezte esetében ezen törvény hatályba lépésétől kezdve a jogviszony lejártáig a két szerződő fél az ezen törvény által létesített földadószaporulatot felében­felében viseli, de a haszonbérbeadó évi földadó terhe ebben az esetben sem lehet nagyobb, mint ugyanazon gazdasági évre eső haszonbér V4 része s ezen íelül lévő netáni különbözetet szintén a haszonbérlő tartozik viselni. Amennyiben valamely haszonbérlő akár egyéni haszonbérleti jogviszony útján, akár haszonbérleti társasági tagság révén 20 kat. holdnál kisebb terü­letet bír haszonbérben, s ezért kat. holdanként akár szerződési megegyezés, akár bírói ítélet alapján egy métermázsa szemesterményt, illetve annak tőzs­dei árát, vagy ennél több haszonbért fizet, ez esetben az eddigi és e tör­vénnyel megállapított földadó közti külömbözetet mindig a haszonbérbeadó tartozik viselni; ugyanilyen tekintet alá esnek a falusi földmívesek haszon­bérlő szövetkezetei, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbérlő szövetkezet egyes tagjai esetleg 20 kat. holdnál nagyobb területet is bírnak bérben. Ha azonban a haszonbérbeadó az illető haszonbérleti terület bármi okból fenn­forgó rendkívüli jövedelmezősége folytán a földadószaporulatnak a haszon­bérlő által való viselését méltányosnak vélné, de ez irányban a haszonbérlő­vel békés megegyezésre jutni nem tudna, joga van eme földadószaporulat áthárítása iránt a mezőgazdasági haszonbérek megállapítása ügyében eljárd illetékes vegyes bírósághoz fordulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom