Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-60. A pénzügyi bizottság "a földadó kivetéséneki és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról" szóló 37. számú törvényjavaslat tárgyában
60. szám. 85 5 kg. búzának a jelenlegi árát fizesse földadóba, tehát annyi 5 kg. búzát, amennyi 1 koronát fizetett bókében földadó címén. A bizottság a kormánynak a, javaslatba lefektetett ezen fundamentális álláspontját elfogadta, de tisztában volt azzal, hogy ez a rendelkezés az ország lakosságának itt közvetlenül érdekelt, úgyszólván háromnegyed részére igen súlyos terheket ró, mert az általános drágaság folytán a földmívesnek és a földbirtokosnak megélhetése is aránytalanul megnehezedett s ezen adó elfogadásával úgyszólván az egyedüli osztály lesz, mely valódi bevételeinek arányában kerül adóztatás alá. így indokoltnak tartotta a bizottság, különösen a kisemberek, a pár holdas birtokosok érdekeinek megvédése céljából Nagy Emil bizottsági tag indítványának elfogadását, amely szerint azok, akik az első évnegyedben az egész évi adójukat kifizetik 5°/o-os prémiumban, vagyis adóleengedés kedvezményében részesüljenek s amennyiben kataszteri tiszta jövedelmük 100 koronánál nem magasabb, ezen kedvezmény 15°/o-ra, 50 koronás jövedelemnél pedig 25°/o-ra emeltessék, mert abban a felfogásban volt a bizottság, hogy ezáltal épen a legkisebb embereken segít, így szociális szempontból e kedvezmény kétségtelenül indokolt, de másrészt az adómorál érvényesül, ha az adózó közönség a pontos fizetésre nevelve iparkodik adóját kifizetni, ami által a kincstár is a zaklató végrehajtások kikerülésével mindjárt az aratás után tetemes bevételekhez jut. A törvényjavaslat tartamát az eredeti szöveg módosításával a bizottság 1925. évi június hó végéig állapította meg, mert a javaslat célja éppen a jelen rendkívüli, nehéz pénzügyi helyzet orvoslása, s amennyiben az aranyvalutára való áttérés és a viszonyok konszolidálódása bekövetkezik, szükséges lesz a törvényt revízió alá venni ós az adót újból pénzalapon megállapítani. Indokoltnak találta tehát a bizottság a javaslat érvényességének tartamát fix határidőben megjelölni, amelyet minden körülmény szorgos mérlegelésével 1925. év június hó végében talált megállapíthatónak. Törvénybe iktatandónak találta a bizottság a javaslat ezirányú módosításával a progresszivitásnak a jövedelemi- és vagyonadónál való fejlesztését, a kisembereknek a jövedelemadó alóli mentesítését s e célból a 100.000 koronánál nem magasabb jövedelemmel bíróknak a jövedelemadó alóli felmentését. Ugyanitt törvénybe kívánja iktatni a jövedelemadó legmagasabb kulcsának 40,000.000 korona évi jövedelemnél 44°/o-ban való megállapítását s a vagyonadó kulcsának a jövedelemadó kulcsának megfelelő arányban való progresszív emelését is. Törvényes szankcióval kívánja kimondani a bizottság azt a rendelkezést is, hogy a pénzügyi kormány oly időben terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a jövedelemadónak és a vagyonadónak az 1920. évre és az 1921. évre folyamatban lévő kivetése utáni új általános jövedelemadó- és vagyonadó-kivetés a megalkotandó új törvény alapján történhessék meg. A törvényjavaslat eredeti rendelkezése szerint az adófizetés szempontjából a búza árát minden hó 25-ón a következő hóra való érvényességgel a pénzügyminiszter volt jogosult megállapítani. A bizottság az ármegállapítást illető terjes megnyugvás érdekében szükségesnek látta, hogy az ármegállapítás a Pénzügyi Tanácsra bizassék, úgy hogy az minden hó 20-án határozza meg az árat s így az adózó közönségnek úgy a fizetésre, mint az ár megállapítására vonatkozó tájékozódásra több ideje legyen. A bizottság abban a kérdésben, hogy bérlet esetén ki fizesse a földadót, olyan értelemben határozott, hogy a 20 holdnál kisebb területet bérlők a földadó fizetése alól mentésittessenek, tehát itt általában a tulajdonos terheltessék.
