Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-56. A közoktatásügyi bizottság jelentése "nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről" szóló 39. számú törvényjavaslat tárgyában
74 56. szám. gyűjtések rendszeres tervét és gondoskodik a programtianak fokozatos végrehajtásáról ; 7. saját maga és a fennhatósága alatt álló nagy közgyűjtemények (1. §. 1—5 # pont) számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával szervezeti és ügyviteli szabályrendeleteket alkot, melyeknél az intézetek különböző természete által megkivánt eltérések figyelembevételével lehető egyöntetűségre kell törekedni. Nagy közgyűjteményeinknél új osztályt létesíteni és meglevőt összevonni vagy megszüntetni csak szervezeti szabályrendelettel lehet ; 8. tárgyalja az intézetek vezetősége által összeállított költségvetéseket és zárószámadásokat, valamint az intézetek működéséről szerkesztett évi jelentéseket és azokat véleményes jelentéssel a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszti. Az adományokból és hagj^ományokból befolyó összegek: felhasználása tekintetében ellenben a Tanács saját hatáskörében határoz s e részben a vallás- és közoktatásügyi minisztert csak a felügyelet joga illeti meg ; 9. képviseli az önkormányzati testet (1. §.) és nevében jogügyleteket köt ; 10. igyekszik a társadalom érdeklődését nemzeti nagy közgyűjteményeink iránt felkelteni, ébrentartani és a közönséget áldozatkészségre indítani. Az így gyűjtött anyagi eszközöket a Tanács alapszerűleg kezeli és gondoskodik tervszerű felhasználásukról. E mellett szervezeti szabályzatukban az egyes intézetek is felhatalmazást nyerhetnek külön alap létesítésére, melybe úgy a gyűjteményeik gyarapítására szolgáló állami javadalmazások, mint magánosok részéről kifejezetten az illető intézetnek juttatott adományok és hagyományok rendeltetésszerű felhasználásra beutalandók ; 11. tárgyalja és szükség esetén a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja az intézeteknek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló cser e-akcióját; 12. véleményt mond azokban a könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszt; 13. eljár mindazokban az ügyekben, melyeket a szervezeti szabályzatok (3. §. 7. pont és 11. §. II. pont.) hatáskörébe utalnak. Ily esetekben a szervezeti szabályzatban azt is meg kell állapítani, hogy az illető ügy szakvagy igazgatótanácsban tárgyalandó-e. 4. §. Az intézetek személyzete és ennek elméleti minősítése. Az intézet személyzete áll 1. a tudományos tisztviselői karból, 2. a tudománj^os és műszaki segédszemélyzetből, 3. a közigazgatási személyzetből, mely a) tisztviselőkre, b) kezelőkre és c) altisztekre oszlik. A tudományos tisztviselői kar elméleti minősítése rendszerint a bölcsészeti doktorátus. Minősít továbbá bármely egyetemi doktorátus vagy műegyetemi mérnöki oklevél is. A tudományos tisztviselői karban mindössze legfeljebb tiz állásra alkalmazhatók azonban olyan doktorátussal vagy mérnöki oklevéllel nem bíró egyének is, akik hivatottságukat kiváló irodalmi vagy gyakorlati működéssel igazolták, ha a jelölő szaktanács egyhangúan vagy legalább négy szavazattal jelöli őket kinevezésre.
