Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-39. Törvényjavaslat nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről

39. szám. 17 közi tudományosság szempontjából is. Hiszen ez a két kor az, melyre vonatkozólag általános középeurópai történelmi és kultúrproblemák innen, a mi anyagunk alapján oldhatók csak meg. Ezen a téren is rendszeres munkára van szükség. Meg kell állapítani azokat a helyeket, történeti és műemlékeket, melyek még feltárásra várnak. A munka fontosságának és sürgősségének szempontjából meg kell határozni a munkálatok egymásutánját. Remélem, hogy ha a tanács előkészítő munkálatai a nagyközönség érdeklődését az ásatások ügye iránt újból fölkeltik s tapasztalni fogják, hogy terv- és szakszerű munka van készülőben, akkor bizonyári akadni fognak adakozók is, akik a programm végrehajtásának anyagi előfeltételeit megteremtik. A közép- és újkori emlékek föltárásánál a Tanácsnak majd keresni kell az együttműködést a Műemlékek Országos Bizottságával. A természettudományi és néprajzi gyűjtésekbe is nagyobb rendszerességet kell bevinnünk s e téren is az a hivatás vár a Tanácsra, hogy a munkálatoknak összefüggő nagyobb tervezetét dolgozza ki. A jövőben az egyes intézetek költségvetése zárószámadása és működéséről szerkesztett évi jelentés nem kerül közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé, hanem előzetesen és előkészítésképen a Tanács mindezt tárgyalja s véleményes jelentéssel terjeszti majd a miniszter elé. így nemcsak a szükséges igazgatási egységesség lenne biztosítható az intézetek kezelésében, hanem az egyik intézetnél szerzett tapasztalatok, tett .UazdeményezéseL,, meghonosított javítások útmutatóul szolgálhatnának a többi intézeteknek is s azoknál hasznosíthatók lesznek. Az állami javadalmazáson felül az újonnan létesülő önkormányzati test (1. §.) ós a kötelékébe tartozó egyes közgyűjtemények remélhetőleg adományokban és hagyományokban fognak részesülni. E bevételek fölött a Tanács saját hatáskörében határozna s e részben a vallás- ós közoktatásügyi minisztert csak az a felügyeleti jog, illetné, mellyel a felügyeleti hatóságok az önkormányzati testek saját belügyei felett is birnak. A nagy közgyűjtemények összességét, mint önkormányzati testet a Tanács képviselné s ez lenne hivatva a jogi személyiség nevében jogügyleteket kötni. A javaslat megadja a Tanácsnak az engedelmet arra, hogy az intézetek érdekében közvetlenül fordulhasson a hazai nagyközönséghez s akciót fejthessen ki a nemzeti áldozatkészség, a nemzeti adakozó, adományozó és hagyományt tevő kedv felkeltésére. Nagy segítségére lesz a Tanácsnak hivatása e részének betöltésénél, hogy képviselője helyet foglalna a felsóházban, ahol alkalma nyílnék nemcsak a törvényházásban résztvenni, hanem a felsőházból az egész nemzeti társadalomhoz szólni. Főleg az így befolyt összegekből alakulna a Könyvtári, Levéltári és Múzeumi Országos Alap, melynek kezeléséről és tervszerű felhasználásáról való gondoskodás a Tanács feladata lenne. Miként az 1. §. indokolása . már kiemelte, az Országos Alap mellett külön alapja lehet minden egyes nagy közgyűjteménynek. A javaslat felhatalmazást kíván adni arra is, hogy az egyes intézetek anyagának gyarapítására szolgáló állami javadalmazások az intézeteknek ezekbe a külön alapjaiba beutalhatok legyenek. Gyakran megesik ugyanis,, hogy valamely számottevő darab csupán több év állami javadalmazásának egyesítésével, sőt még magán adományoknak is hozzáöntésével vásárolható csak meg ; ez pedig másként, mint ilyen külön alapok létesítése útján meg nem oldható. A nemzetközi tudományos érintkezést legkönnyebben a külföldi tudományos összeköttetéssel bíró szakférfiak kezdeményezhetik és az ebből kifejlődő könyvcserét is legcélszerűbben az egyes intézetek maguk bonyolítAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. II. kötet. 3