Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-67. Törvényjavaslat a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről

67. szám. 175 67. szám. Törvényjavaslat a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről. i- §• Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel és ötszázezer koronáig "terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá hivatalvesztéssel s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és azoknak az értékeknek elkobzásával büntetendő, amelyekre nézve a bűntettet elkövették : 1. aki a minisztérium vagy a pénzügyminiszter tilalma ellenére külföldi fizetési eszközzel üzérkedik; 2. aki a minisztérium vagy a pénzügyminiszter tilalma ellenére magyar koronát külföldre kínál (kiajánl); 3. aki abban az esetben, ha árút, értékpapirt vagy egyéb vagyontárgyat minisztériumi vagy pénzügyminiszteri rendelet értelmében csak úgy vihet ki külföldre, ba az ellenértékként járó ellenszolgáltatás tekintetében bizonyos kötelezettséget vállal, ily kötelezettségének teljesítését fondorlattal meghiusítja vagy kijátssza, vagy teljesítése alól a felmentés megadására illetékes szervtől valótlan vagy koholt adatok használatával vagy e szervnek más módon tévedésbeejtésével vagy tévedésbentartásával felmentést eszközöl ki ; 4. aki abban az esetben, ha a minisztérium vagy a pénzügyminiszter rendelete értelmében a külföldi fizetési eszközök forgalma korlátozva van, »a külföldi fizetési eszközök kiszolgáltatására illetékes szervnél valótlan vagy koholt adatok szolgáltatásával vagy e szervnek más módon tévedésbeejtésével vagy tévedésbentartásával szerez külföldi fizetési eszközt. 5. aki abból a célból, hogy a magyar korona vásárlóerejét vagy nemzetközi forgalmi értékét rontsa, jobb tudomása ellenére az említett célra alkalmas valótlan hírt kohol vagy terjeszt. A szabadságvesztésbüntetés három évi fegyházig, a pénzbüntetés pedig egymillió koronáig terjedhet az ellen, aki a cselekményt üzletszerűen követte el, vagy aki a cselekménnyel a magyar közgazdaság érdekófc súlyosan sértette vagy veszélyeztette, vagy aki a jelen törvény alapján szabadságvesztésbüntetésre már el volt ítélve. Ezenfelül a bíróság az elítéltet az államkincstár javára, belátása szerint megállapítandó összegig s az elítélt vagyoni viszonyaihoz és a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség nagyságához mért vagyoni