Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-66. Törvényjavaslat a pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló és öntöző társulat vízműveinek kiépítése tárgyában
66. szám. 173 lecsapolás hiánya miatt igen korlátoltan jövedelmező terület nem bírná 1 el, miután pedig a társulatnak kölcsön felvétele iránt folytatott tárgyalásai nem jártak kedvező eredménnyel, az államhatalom támogató beavatkozásan&tkúl a lecsapolás ügye előreláthatólag teljesen megakadna. • Országos érdek lévén, egy Budapest főváros közelében lévő 122.000'kát. hold területnek immár 12 éven át vajúdó lecsapolásá és mielőbbi kiadós termelés alá vonása, az összes itt 'felsorolt körülmények mérlegelése arra indított, hogy a pénzügyminiszter úrral folytatott tárgyalások után a nagy kiterjedésű ártér lecsapolásának előmozdítására törvényhózásr intézkedést kérjek azzal a törvényjavaslattal, amelyet ezennel bemutatni szerencsém van. Az 1. §-ban a földmívelésügyi miniszternek adott az a felhatalmazás, hogy a munkálatokat rövid határidőn belül a társulat terhére elvégeztesse, indokolva van azoknak nagy jelentősége által és mert ilyen felhatalmazás hiányában nincs biztosíték arra nézve, hogy a munkálatok évek hosszú során át el ne húzódj anak, ami hátrányos volna a közgazdaságra épúgy, mint az érdekeltségre is. A 2. §-ban az elvégzendő munkák mennyisége és azok költsége van megállapítva. A b. §. a társulati munkák költségének fedezéséről gondoskodik olyképpen, hogy amennyiben a társulat az előirányzott 212 millió korona összeg felének az építési határidő alatti négy egyenlő évi részletben kivetendő járulékokból való fedezését elhatározza, — a pénzügyminiszter felhatalmazást nyerne arra, hogy évenkint a társulat által kivetendő összeggel azonos összeget, azonban egy évre legfeljebb 26 1 /2 millió, összesen legfeljebb 106 millió koronát bocsásson visszafizetendő kamatos kölcsönként a társulat rendelkezésére. Ezáltal a társulat abba a helyzetbe jut, hogy elviselhetetlen megterhelés nélkül képes leend előnyös állami kölcsön igénybevételével feladatának megfelelni. A 4. §. az állami kölcsön folyósításának, a visszafizetés módozatainak megállapítása tekintetében intézkedik. Az 5. §. azt a tényleges helyzetet veszi figyelembe, amely a haszonbérbe adott ingatlanok egy részénél azáltal áll elő, hogy az ingatlan haszonbérleti összege alacsony lóvén, az évi járulékok az évi haszonbérösszeg nagyobb részét terhelik s ennek folytán a bérösszegből a tulajdonos nem lenne képes a járulékot fedezni. Miután a haszonbérlő közvetlenül élvezi a lecsapolás hasznát, — igazságosnak látszott a teherviselésnek a tulajdonos és haszonbérlő közötti megosztása, olyképpen azonban, hogy a tulajdonos létalapjától teljesen meg ne fosztassék s ennek biztosítása érdekében kimondja a szakasz, hogy a tulajdonost az évi haszonbér egyharmadrészénél nagyobb összeg külön bírói megállapítás nélkül nem terhelheti. A haszonbérlőnek viszont fent art atik az a joga, hogy a reá nézve netalán elviselhetetlen teherként nehezedő járulékok esetén a haszonbérletet felmondhatja, azonban az őt terhelő járulékrészleteket a haszonbérlet megszűntéig ily esetben is fizetni köteles. Az ártéri járulékok közadók módjára való behajtása a tulajdonoson kívül a haszonbérlőre is kiterjesztetik. A 6. §. a társulat ügyeinek vezetését az építés tartama s esetleg az állami kölcsön visszafizetésének időtartama alatt is miniszteri biztos alá rendeli, ami biztosítéka annak, hogy a munkálatok rövid határidőn belül az
