Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-64. A közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "a tisztességtelen versenyről" szóló 21. számú törvényjavaslat tárgyában

164 64. szám. Ha a cselekményt valamely kereskedelmi társaságnak, egyesületnek vagy jogi személynek törvényes képviselője ügykörének ellátásában követte el : a vagyoni felelősség magát a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt is terheli. - A vagyoni felelősség a vállalat birtokosát akkor is terheli, ha a cselekményt valamelyik alkalmazottja a vállalatra vonatkozólag reá bízott teendők teljesítésében követte el. A felelősség alól a vállalat birtokosa csak akkor szabadul, ha bizonyítja, hogy a cselekmény elkövetését rendes üzleti gondossággal sem előzhette meg. Kártérítésre kötelezett több személy egyetemleg felel. 32. §. Ha a cselekményt sajtóközleménnyel (1914. évi XIV. törvénycikk 2. §.) követték el : a szerkesztőt, a kiadót, a nyomda vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosát és a terjesztőt a jelen törvényben megállapított kártérítési kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tudva működött közre a cselekmény elkövetésénél. t Ha a "cselekményt időszaki lap (1914. évi XIV. törvénycikk 3. §.) közleményével követték el, a kiadó az abbanhagyási kötelezettséget megállapító jogerős birói ítéletnek, habár azt nem is ellene hozták, kártérítési kötelezettség terhe mellett eleget tartozik tenni, mihelyt arról a bíróság vagy a felperes útján az ítélet közlésével tudomást szerez. A jelen §. alkalmazása esetén az 1914. évi XIV. törvénycikk 40. §-a nem irányadó. 33. §. ' A jelen törvény alapján követelhető kártérítés az elmaradt nyereségre is kiterjed. Ha a cselekményt sajtóközleménnyel (32. §. 1. és 2. bek.), vagy akár sajtóközleménnyel, akár más módon bitorlással vagy utánzással (7—12. §.), hírnévrontással vagy hitelrontással (13. §.), vagy üzleti vesztegetéssel (20. §§.), vagy titok elárulásával vagy felhasználásával (21. §.) szándékosan követték el : az abból eredő nem vagyoni kárért is lehet méltányos pénzbeli kártérítést (elégtételt) követelni. 34. §. Ha a kereset abbanhagyásra vagy kártérítésre irányul, a bíróság a nyertes fél kívánatára elrendelheti, hogy az ítélet valamely időszaki lapban a vesztes fél költségén közzétótessék. 35. §. Az abbanhagyási és kártérítési követelés attól a naptól számítandó hat hónap alatt évül el, amikor a sértett fél a cselekményről és a felelős személy kilétéről tudomást nyert, a tudomásra való tekintet nélkül pedig a cselekmény elkövetése napjától számított három óv alatt.