Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában

148 63, szám. 1. a bevallás adására kötelezett, ha az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat; 2. az a munkaadó, aki a 30. §-ban említett illetményjegyzékbe tudva valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy azokból az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy vagy az alkalmazottaktól levont adót nem szolgáltatja be; 3. az a munkaadó, aki a 30. §. (5) bekezdésének esetében az általány megállapítása céljából szükséges adatokat az adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamisan jelenti be. (2) Az adócsalás miatt az 1920 : XXXII. t.-cikk alapján kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül minden* esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. 39. §. (1) Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyosabb büntető rendelkezés — különösen a 38. §. rendelkezése — alá és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy a 35. vagy 36. §. alapján bírsággal volna sújtható, szabálytalanság miatt 50.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a jelen törvény egyes rendelkezéseiben vagy az azok alapján kiadott miniszteri rendeletben az általános kereseti adó biztosítása végett megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely ennek az adónak megrövidítésére alkalmas. (2) Ilyen mulasztást követ el például: 1. aki a könyvvizsgálatot, illetőleg a helyszíni vizsgálatot (29. §.) megakadályozza vagy meghiusítja, vagy a nyereség-veszteség számla bemutatását megtagadja, amennyiben ez az eljárás nem esik szigorúbb beszámítás alá ; 2. a munkaadó, ha az illetményjegyzékeket vagy egyéb feljegyzéseket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg 2 évig, az illetmónyj egy zekéket nem szolgáltatja be az adóval együtt, vagy az adóalapot az illetményjegyzókbe tévesen írja be, azok helyességének ellenőrzését megakadályozza vagy meghiusítja. (3) E pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, elsőfokon a község (város) előterjesztésére vagy saját elhatározásából a pénzügyigazgatóság veti ki, s ennek határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. (4) Az e szakasz alapján kirótt bírság azt a községet (várost) illeti meg, amely az adó beszedésére jogosítva van. 40. §. (1) Azok a hatósági közegek, akik az ebben a törvényben vagy az ebben a törvényben foglalt felhatalmazások alapján kiadandó rendeletekben az adó kivetése és biztosítása céljából rájuk rótt kötelességeiket mulasztás vagy cselekmény által megsértik, amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esnek 20.000 K-ig terjedhető rendbírsággal büntetendők.