Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-62. A pénzügyi bizottság jelentése "a társulati adóról" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

116 62. szám. b) az év folyamán megszerzett vagy előállított anyagkészletnél és árú­leltárnál az előző évi anyagkészlet és árúleltár mennyiségének kiegészítése után fenmaradó mennyiségnél azt az összeget kell hozzá számítani, amely oly módon állott elő, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat a beszerzési vagy előállítási áron alul az igazolt torgalmi értéknél (piaci árnál) több mint 20°/o-kal alacso­nyabban értékelte ; 19. általában mindazt a jövedelmet, amely a vállalat üzleti könyveiben számszerűleg kifejezésre jut anélkül, hogy azt a vállalat jövedelem gyanánt nyilvánosan elszámolta volna. 15. §. i (i) Nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani azokat az összegeket, amelyeket : 1. a vállalat a nyugdíjalapba helyezett, vagy alkalmazottainak külön kezelt nyugdíj- vagy segélyalapjához akár köteles, akár önkéntes hozzá­járulás fejében adott, vagy munkás]óléti intézményeknek (alapoknak) juttatott vagy tartalékolt; 2. a biztosítási vállalat a díjtartalékba helyezett, a bejelentett, de az üzletév végóig még ki nem egyenlített károk erejéig tartalékolt, a szerzési költségekből elemi biztosításoknál a biztosítási idő alatt, életbizto­sításoknál tizenöt év alatt leírt, vagy az életbiztosítási ügyletekből a bizto­sított felek részére nyereségrészesedés fejében kifizetett; 3. a vállalat az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által előállott értékcsökkenés leírására fordított, vagy hasonló célból tartalékalapba helyezett, továbbá az elhasznált gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések felújítására külön tartalé­kolt. Az értékcsökkenés címén leírt vagy tartalékolt összegek nagyságának, valamint a felújítási alap javadalmazásának megfelelő voltát az adókivetésre illetékes hatóság felülvizsgálja és jogában áll azt — esetleg szakértők meg­hallgatásával — adókivetési szempontból kiigazítani. A vállalatnak mindenkor joga van saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazni. Ezen eljárás során figyelemmel kell lenni a használati idő tartamára, valamint arra a körülményre is, hogy az elhasznált gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és beren­dezések pótlása a vállalat üzemének kiterjesztése nélkül előreláthatólag minő kiadásokat fog okozni; 4. a vállalat ingyenes háramlás esetén a háramlás alá eső vagyon érté­kéből a háramlási idő tartama alatt leírt, vagy tartalékolt; 5. a vállalat a szabadalmi jog értékéből a szabadalmi idő tartama alatt aránylagosan leírt vagy tartalékolt; 6. a vállalat a mérlegben behajthatatlan vagy kétes követelések címén veszteségként leírt vagy tartalékolt. Ezeknek a leírásoknak vagy tartalékolá­soknak indokolt voltát a vállalat a pénzügyi hatóság kívánságára igazolni köteles, s amennyiben ezeket kielégítő módon igazolni nem tudná, a pénz­ügyi hatóságnak joga van azt az adókivetés szempontjából megfelelően ki­igazítani. (2) A (1) bekezdésben felsorolt tartalékalapok csak abban az évben éa abban a mértékben válnak adókötelesekké, amely üzletévben és aminő mérték­ben azokat a vállalat rendeltetésüktől elvonja és adóköteles célokra használja* fel. Ilyen célnak kell tekinteni különösen, ha a vállalat azokat a törzsvagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom