Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-62. A pénzügyi bizottság jelentése "a társulati adóról" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában
112 62. szám. (2) A külföldi telepe útján folytatott üzleteiből, külföldi ingatlanaiból, külföldi vállalatoknak az ő tárcájában lévő részvényeiből származó jövedelme azonban szintén adóköteles akkor, ha az adókötelezettség tekintetében az illető állammal viszonosság nem áll fenn. A pénzügyministernek joga van a vállalatok itt említett jövedelme tekintetébe] 1, viszonosság hiányában is, az általános szabályoktól eltérő és a vállalatokra nézve kedvezőbb rendelkezéseket tenni. 3. §. Állandóan mentesek a társulati adó alól: 1. azok a vállalatok, amelyeknek adómentességét valamely fennálló törvény megállapítja; 2. azok a külföldi vállalatok, amelyeknek adómentességét államszerződések biztosítják; 3. az államvasutak; 4. a törvényhatósági és községi (városi) közkórházak, vásárcsarnokok y közvágóhidak, vizvezetóki, csatornázási, szemétfuvarozási és közvilágítási vállalatok ; 5. azok az alkalmi egyesülések, melyek állami hitelműveletek lebonyolítására alakultak s azok az alkalmi egyesülések, amelyeknek adómentességét a jelen törvény végrehajtása tárgyában kiadandó utasítás megállapítja. 4. §. (1) Az ideiglenes adómentességek eseteit, mérvét és tartamát a vonatkozó külön törvények szabályozzák. (2) Ha a vállalat részben adómentes és az adómentes rész nyereséget eredményezett, a társulati adót csakis az adóköteles üzem után keli kivetni. 5. §. Az adómentesség a társulati adón nyugvó pótlékokra is kiterjed. 6. §. A kincstárnak a társulati adó követeléséhez való joga megnyilik: a) újonnan keletkezett vállalatnál, ha működését nem a hó első napján kezdi, az üzletműködés megkezdését —, b) ideiglenesen adómentes vállalatoknál pedig az adómentesség megszűnését követő hónap első napján. . 7. §. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzletműködésót végleg beszüntette.
