Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-61. A pénzügyi bizottság jelentése "a házadóról és fényűzési lakásadóról" szóló 34. számú törvényjavaslat tárgyában

61, szám. 101 (4) Az igazolásra a 20. §-ban foglalt szabályok az irányadók. (5) IIa az adóalapnak helyszíni becslés útján való megállapítása szükséges és a fél azt kéri, a pénzügyigazgatóság a fellebbezést a becslési eljárás lefolytatása végett a becslő bizottságnak adja ki. (G) A becslő bizottságnak elnöke a.pénzügyigazgatóságnak kiküldöttje, tagjai pedig városokban az államépítészeti hivatal és a városi adóhivatal egy-egy kiküldöttje, községekben a községi (kör-) jegyző.és egy községi előljárósági tag. (7) A becsléshez a fél által megnevezett szakértőt is meg kell hívni, ha a fél ennek közreműködését kéri. (s) A becslési eljárás költségeit a fél viseli, ha fellebbezése részben vagy egészben alaptalannak bizonyult. (9) A becslési eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 25. §. (1) A pénzügyigazgatóságnak a házadó jogossága és mérve, továbbá a mentesség (2. §. (2) bek.; 19. §.), valamint az adótörlés (23. §.) kérdésében hozott határozatai ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (2) A fellebbezést elkésós miatt visszautasító, valamint az igazolási kórelmet elutasító határozat ellen szintén a m. kir. közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. (3) A panaszokra az 1896 : XXVI. törvénycikk rendelkezései az irányadók. (4) A panasznak halasztó hatálya nincsen. 26. §. (1) A pénzügy igazgatóságnak olyan határozatai ellen, amelyek ellen .a közigazgatási bírósághoz nincs helye panasznak, a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. (2) A fellebbezés beadásának a megtámadott határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül van helye. (3) Az igazolásra a 20. §-ban foglalt szabályok az irányadók. III. CDi. Büntető rendelkezések. 27. §. (1) Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy valaki a jelen törvény alapján járó házadó alól egészen vagy részben mentesüljön : 1. adóbevallásába tudva valótlan adatokat vezet be vagy abból adóköteles jövedelmet szándékosan kihagy ; 2. beadványában — ideértve a jogorvoslatot is — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valótlan nyilatkqzatot tesz vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ismert ténys körülményt szándékosan elhallgat;