Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.
Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
2. szám. 21 teszik, hatályukban fen tarthassa és szükséghez képest kiegészíthesse és módosíthassa. Egyetlen kör van, ahol a kormánynak az eddig tárgyaltnál szélesebb felhatalmazásra van szüksége. A Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921 : XXXIII. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás túlságosan szűk ahhoz is, hogy a békeszerződés végrehajtása során a magyar állam és a mag} 7 ar állampolgárok érdekeit gyors és kielégítő intézkedésekkel meg lehessen óvni, úgy hogy a kormány a közvetlenül a békeszerződés végrehajtására vonatkozó rendelkezések kibocsátásakor rendszerint kénytelen volt eddig is az 1920 : VI. t-c.-re hivatkozni. Emellett ez a felhatalmazás nem ad módot arra, hogy a békeszerződés által teremtett belső helyzet rendeztessék, a békeszerződés rendelkezéseivel szemben bizonyos tekintetben enyhítést jelentő egyezmények tekintetében, azok becikkelyezése előtt, az érdekelt államok részéről megkívánt előzetes intézkedések megtótessenek, vagy hogy a külföldi államoknak békeszerződés ellenes és a magyar államra vagy polgáraira sérelmes intézkedéseivel szemben a kellő gyorsasággal védekezhessünk. Az állam érdekei tehát a békeszerződés végrehajtásának körében csak oly módon védhetők meg, ha ebben a tárgyban a kormány kivételes hatalma egészében fenntartatik. A kormány számára a jelen iJ-ban adott felhatalmazásnak korlátot szab az 1920: VI. t.-c. 2 §. 2. bekezdésében foglalt utasításon felül az a kettős kötelezettsége, hogy egyrészt a mellőzhető rendeleteket haladéktalanul köteleshatályon kívül helyezni, másrészt pedig minden rendeletről azonnal jelentést köteles tenni a nemzetgyűlésnek. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítva van a hatályukban fenntartott rendeletek átmeneti jellege, a kormánynak a kivételes hatalommal kapcsolatos tevékenysége pedig a nemzetgyűlés állandó ellenőrzése alá kerül. A háború idején azok a bűncselekmények, amelyek az állam rendjét ós biztonságát közvetlenül veszélyeztetik, súlyosabb megtorlásban részesülnek. Minthogy az ország területének megcsonkítása folytán ezekkel a bűncselekményekkel szemben még ma is védekezni vagyunk kénytelenek, elkerülhetetlen, hogy mindaddig, amig a normális viszonyokra való átmenet meg nem történik, vagyis amig a kivételes hatalmon alapuló rendeletek egy része hatályban van, ezeknek a büntető rendelkezéseknek a hatálya se szűnjék meg. Nehogy kétség merüljön fel abban a tekintetben, vájjon a hatályon kívül helyezett rendeleteket a hatályosságuk tartama alatt keletkezett viszonyok rendezésében lehet-e alkalmazni, szükséges az általános jogelveknek megfelelő szabályt törvénybe iktatni. 8. §-hoz. Azok az okok, amelyek annak idején elkerülhetetlenül szükségessé tettéki hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özve , gyek és tízülőtlen árvák), valamint a hivatásos állományból származó katona, nyugdíjas havidíjasok, nyugdíjas továbbszolgáló altisztek, özvegyek ós árvák, továbbá a m. kir. honvédség, a m. kir. folyamőrség, a m. kir. csendőrség« a m. kir. vámőrség ós a m. kir. államrendőrség tényleges szolgálatban álló, valamint a m. kir. honvédségnek az 1921 : XXXV, t.-c alapján átmeneti viszonyba helyezett tagjainak anyagi helyzete javíttassák, ezidőszerint is még fokozottabb mértékben fennállanak, ennélfogva nem lehet kitérni az elől, hogy a kedvezményes ellátás az igényjogosultak részére 1923. évi június hó végéig
