Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

2. szám. 19 ez a felhatalmazás az 1921/22. évi hiány fedezésére vonatkozott, felhatalmazást kellett kérni arra, hogy addig is, amíg a bevételek megfelelő fokozására és a kiadások csökkentésére teendő intézkedések útján a költségvetési egyensúly fokozatosan biztosítható lesz, az 1921 : XL

VI. t.-c 2. §-ában adott felhatalmazás az 1922/23. évben felmerülő államháztartási hiányok fedezésére is -kitérjesztessék. 3. §-hoz. Minthogy az 1921/22. évi költségvetési előirányzat a nemzetgyűlés szünetelése folytán letárgyalható nem volt, nehogy a számadási rendben zökkenós álljon be, ki kellett mondani, hogy az 1921/22. évi zárszámadás a beterjesztett 1921/22. évi költségvetési előirányzat alapján szerkesztendő. Az állami gazdálkodás rendjének biztosítása és a takarékosság elvének a legszigorúbb gyakorlati keresztülvitele szükségessé tette annak kimondását, hogy a költségvetési fejezetek, címek és rovatok között átruházásnak helye nincs. 4. §-hoz. A háborús viszonyok, különösen pedig a számvevőségi személyzet nagyarányú igénybevétele a hadiszolgálatban, továbbá a számvevőségekre hárult új feladatok nagy tömege mellett az 1920/21. évben és az azt megelőző időszakokban nem volt lehetséges a rovatszámadások idejében való szabályszerű megvizsgálása, ennek következtében ezen a téren igen jelentékeny hátramaradás állott elő. A feldolgozatlan számadások megvizsgálása a különben is nagy mérvben elfoglalt számvevőségi személyzetet oly rendkívüli feladatok elé állítaná és oly nagy költséggel járna, hogy annak eredménye nem állana arányban a reá fordított idővel és a vele járó kiadásokkal. Ezért és mert az ellenőrzés hatályosságának egyik legfontosabb tényezője a kezelést közvetlenül követő számadás vizsgálat megejtése, fontosabbnak kell tartani a nagyobb tételeket magában foglaló újabb anyagfeldolgozást, mint a régi lényegesen alacsonyabb összegű tételekből álló számadások szigorlatát, melyek részben már el is évültek, részben az idegen megszállás és forradalmak idejében elkallódtak, sok esetben pedig vizsgálatuknak azért sem volna célja, mert a felelős számadók időközben vagy elhaltak, vagy a leváló területeken történt alkalmazása következtében a felelősség kérdését felvetni sem lehetne. A kért felhatalmazás által elérhető lenne, hogy a háború és a forradalmak által megzavart számviteli rend ismét visszaálljon s illetve a munkahátralékok megszűnjenek. Ugyanazok az okok, amelyek a fentebb előadottak szerint a számvevőségek feladatát képező szigorlati teendők ellátása tekintetében bizonyos könnyítések megengedését teszik szükségessé, különösen pedig a számadások szigorlata körül tapasztalható nagymérvű késedelem, a kincstár érdekeinek biztosítása céljából indokolttá teszik azt is, hogy a számadóknak a benyújtott számadásokból folyó felelőssége és kártérítési kötelezettsége az eddig három évben megszabott határidő helyett legalább öt évre terjesztessék ki. 5. §-hoz. E szakasz értelmében az 1922/23Í évre megalkotandó költségvetési előirányzat a törvényhozás elé terjesztett 1921/22. évi költségvetés számadataival hasonlítandó össze.