Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

232 21. szám. és egyéb gyógyintézetek, a gyógyszertárak is. Szervesen kiegészíti e határozmányt az őstermelés körébe tartozó üzemekre vonatkozó megszorító rendelkezés, mely a törvény alkalmazhatóságát az annak célzata által megvonthatárok közé kívánja szorítani. Az e §. 2. bekezdésében említett »közfelfogás szerint ipari természetű szabad foglalkozások« alatt olyanok értendők, a minők legtöbb esetben a. mérnöki, építészi, szabadalmi ügyvivői és igen gyakran a fogorvosi, testegyenészeti foglalkozások. A versenytársi viszony fennforoghatásának a rokon vállalatok valamely szűkebb körére korlátozása — a törvény védelmi jellegének ós hazai vállalatainknak külföldön a viszonosságtól feltételezett oltalmához fűződő érdeknek szem előtt tartásával — mellőzendő volt. 2. A 29. §. 1. bekezdése szerint a külföldieknek a jelen törvényben biztosított oltalomban való részesedése attól van függővé téve, vájjon az illető külföldinek van-e a magyar állam területén a 28. §-ban meghatározott ismérvekkel bíró vállalata, avagy biztosítja-e számára e jogot nemzetközi szerződés vagy, végül hogy az az állam, amelynek kötelékébe az illető jogsegélyre szoruló külföldi tartozik, a tisztességtelen verseny ellenében ugyanolyan oltalmat biztosít-e a magyar állampolgároknak, mint a saját'honosainak. A külföldiek jogvédelmének ezektől a feltételektől való függővé tótele megfelel a nemzetközi magánjog egész fejlődési irányának s összhangzásban áll az ipari tulajdonjog védelmére alakult nemzetközi Unió 1900. évi december hó 14-iki bruxellesi pótegyezményében (1. cikk VI. pont) kifejezésre juttatott és a magyar államra nézve az Unióhoz az 1908. évi LII. törvénycikk alapján törtónt csatlakozásunk és a washingtoni nemzetközi megegyezésnek az 1913. évi VIII. törvénycikkbe történt becikkelyezése folytán, immár szintén hatályos vezérelvvel. A szóban forgó rendelkezés felvételével lehetővé válik, hogy a külföldön lakó magyar állampolgároknak a tisztességtelen verseny ellenében való olta-' lom oly államokban is biztosíttassók, amelyek az Unió kötelékébe nem tartoznak. A jogvédelem köre ily módon külön szerződéses megállapodások nélkül is a külföldön levő magyar vállalatok érdekében kiterjesztést nyer mindazokra az államokra, amelyeknek törvényhozása — hasonló álláspontra helyezkedve — a tisztességtelen verseny ellen a védelmet a magyar állampolgárok részére, a saját polgáraival egyenlő elbánás elve alapján biztosítja. A 29. §. 2. bekezdésébe felvett rendelkezés a kivitelre kerülő hazai nyerstermónyek ós. iparcikkek versenyképességének más országokban való megvédésére fegyverül van hivatva szolgálni arra az esetre, ha a jelzett cikkek az illető országokban akár a bevitelnél, akár az átviteli forgalomban a származási hely megjelölése tekintetében kedvezőtlenebb elbánásban részesülnének, mint valamely harmadik országból származó árúk. A 30. §. félreértések elkerülése végett világosan intézkedik az abbanhagyás értelméről és az azt követelni jogosítottakról. A tisztességtelen versenybeli cselekmények a jelen törvényjavaslat szabályozása keretében magánjogilag tiltott cselekmények gyanánt jelentkezvén, a 31. §-ban már ez okból kimondandó volt az, hogy a törvényjavaslatban megállapított vagyoni felelősség a részeseket (tettestársat, felbujtót, segédet) is terheli. E §. 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések megállapításánál az a. szempont volt irányadó, hogy a tisztességtelen versenyt alkotó cselekményekből — ha valamely alkalmazott volt is a közvetlen tettes — minden-