Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

2. szám. 13 szemben a jelzálogkötvények külön biztosítására szolgáló alap vagyonának az a része, amellyel e vagyon forgalmi értéke meghaladja a mindenkor kibocsátott jelzálogkötvények névértékének felét, az államkincstár tulajdonába megy át. A jelen törvény alapján kibocsátandó jelzálogkötvények, amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadékképeseknek ós arra alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak ós gondnokoltak (1885 : VI. t.-c. 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati ós üzleti biztosítókokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékok az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben teendők le. Alkalmasaknak nyilváníttatnak továbbá ezek a jelzálogkötvények arra, bogy 1. azok alapján az 1897 : XXXII. t.-c. 2. §. 1. pontja alatt felsorolt alapokon az idézett törvény alá eső címleteket kibocsátó intézetek az általuk tulajdonjogilag megszerzett és az intézet birtokában meglévő ily jelzálogkötvény címletek névértéke erejéig az 1897 : XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvényeket bocsáthassanak ki, anélkül, hogy ezt alapszabályaikban külön megjelölnék, 2. hogy ezekbe a m. kir. postatakarékpénztárnak a folyó szükségleteket meghaladó takarékbetétei (1885 : IX. t.-c. 5. §.) és a csekk- ós clearing-forgalomban befolyó betétösszegek (1S89 : XXXIV. t.-c. 4. §-a), a postatakarékpénztár tartalékalapja ós a betét maximumot meghaladó betét részösszegei és kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek, végre 3. arra, hogy záloglevelek (1876 : XXXVI. t.-c. 6. §.) ós az 1897. évi XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvények (1897 : XXXII. t.-c. 9. §-a) külön biztosítására rendelt alapok elhelyezésére és jövedelmező vétó telére szolgáljanak. A 3. alatti célokra az 1921 : LI. t.-c. alapján kibocsátott kötvények is alkalmasaknak nyilváníttatnak. Azok a beadványok és az okiratok, amelyeket kizárólag a jelen törvény alapján adott kölcsönök felvétele, engedményezése és visszafizetése, valamint az ezekkel kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések és kitörlések kieszközlése céljából adnak be és állítanak ki, úgyszintén a kölcsönökre vonatkozólag vezetett üzletkönyvek illetékmentesek. Illetékmentes a kölcsönök telekkönyvi bejegyzése is. A jelen törvény értelmében kibocsátott jelzálogkötvények és az ezekhez kiadott kamatszelvények szintén illetékmentesek. A jelen törvény alapján nyújtott kölcsönök és a kibocsátott kötvények I kamatai mentesek a tőkekamat- és járadékadó alól. A Magyar Pénzügyi Szindikátus, mint az 1875 : XXXVII. t.-c. 62. §-a alá eső alkalmi egyesülés, a jelen §-ban körülírt jelzálogkötvények kibocsátása, továbbá a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzletének átvétele és más, közérdekű pénzügyi vállalkozások végrehajtása céljából »Magyar Pénzügyi Szindikátus« cégszöveggel szövetkezetet alapíthat, melyre az 1875 : XXXVII. t.-c. 14. §-a nem nyer alkalmazást. Ha a szövetkezet a Magyar Pénzügyi Szindikátusnak, mint alkalmi egyesülésnek üzletét átveszi, az alkalmi egyesülés összes jogai, ideértve az utóbbinak a m. kir. pénzügyminiszter részérői az 1921 : LI. t.-c. alapján adott megbízást, továbbá az alkalmi egyesülés telekkönyvi jogait is, külön átruházó nyilatkozatok nélkül, már annak a közgyűlési határozatnak erejénél fogva, amelyben a szövetkezet az alkalmi egyesülés üzletének átvételét elhatározza, a szövetkezetre átszállnak.